Dokumentumok

Az intézmény felvételi rendje - beiratkozás

  1. Az intézményi felvétel egész éven át folyamatos.
  2. A bölcsőde a családban nevelkedő 20 hetestől 3 éves korú gyermekek gondozását nevelését végző intézmény.
  3. Az óvoda a gyermek 3 éves korától biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását. 

Az a gyermek, aki a 3. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. 

 UGRÁS FEL

Az intézmény munkarendje

  1. Az óvodai és bölcsődei nevelési év a tárgyév IX. hó 1-től a következő naptári év VIII. hó 31-ig tart.
  2. Az intézmény a fenntartó rendelkezése szerint nyáron zárva tarthat. A zárva tartás pontos időpontjáról a szülőt a tárgyév március 31-ig tájékoztatni kell. Egyéb munkaszüneti napjainkat a fenntartó, az állam és az adott év zsinagógai naptára határozza meg.
  3. Az intézményvezető minden nevelési évben 5 alkalommal rendelhet el „szakmai nap” címen ügyeletet. 

 Az intézmény nyitva tartása

  1. hétfőtől csütörtökig 7:00-tól 17:00-ig, pénteken 7:00-tól 14:30-ig tart.
  2. A gyermekeknek legkésőbb 8:30-ig kell az intézménybe megérkezni. Ezen időpont után az újonnan érkezők már ne zavarják a gyerekek óvodai és bölcsődei életét!
 UGRÁS FEL

 

 

B.ZS.H. Benjámin Óvoda és Bölcsőde

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

1. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS

 

1.1 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS CÉLJA

 

Az óvodai egészségfejlesztés célját a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. § határozza meg, mely szerint: (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

(2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési- oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

 

1.2 AZ EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA

 

Az egészség fogalmát az Egészségügyi Világszervezet így definiálta:

"Az egészség a testi (fizikai), a szellemi (pszichikus) és a társas-társadalmi (szociális) jólét állapota, nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya." Az élet és az egészség, az embernek semmi mással nem pótolható alapvető értéke.

Nélküle sem egyéni, sem társadalmi lét, sem kultúra nem valósítható meg. Az egészség megszerzése, fenntartása és fejlesztése az egyed, illetve a közösség egész életén át tartó, az élethez, a sikeres önmegvalósításhoz és a társkapcsolatokhoz szükséges feladatát képezi. Az egészségvédő és egészségfejlesztő magatartás elérésének feltétele azoknak az alapképességeknek az elsajátítása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik, ha kell, korrigálják.

Napjainkban az egészség megtartása, fejlesztése, az életre, a sikerre vonatkozó kompetenciák kialakítására épül, amely feltételezi a személyiség (testi, érzelmi, értelmi, akarati és társkapcsolati viselkedés) megismerését, gyakorlással erősíti a különböző élethelyzetekben a testi-lelki edzettséget, pótolja, kiegészíti a hiányzó egészségvédő képességet, továbbá attitűddé alakítja az egészségvédő magatartást.

 

1.3 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS KISGYERMEKKORBAN

 

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodai nevelés alapvető feladatának a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését jelöli meg. Ezeknek a szükségleteknek kielégítése biztosíthatja a kisgyermek egészséges fejlődését, a legteljesebb egészségi potenciáljának elérését, azaz a lehetőséget arra, hogy a gyermek a mindennapi élet alternatívái közül a legegészségesebbet válassza. Az egészség fejlesztése kisgyermekkortól kezdődik, így az óvodai egészségnevelés megalapozó jelentőségű a személyiségfejlesztésben. Az egészségvédő potenciál fejlesztése megköveteli, hogy az óvodai nevelés segítse az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását. 

Az egészség védelme tanítható, fejleszthető. A kisgyermekkorban történő egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van. Ezeket figyelembe véve az óvodai egészségfejlesztés kiemelt nevelési terület. Az óvodai nevelés elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére (promóció) és az egészségkárosodás megelőzésére (prevenció) irányuló egészségnevelő tevékenység. Mindkét egészségfejlesztési feladat vonatkozik a testi, a lelki és szociális nevelő tevékenységre. Az egészségnek a nevelési folyamat minden mozzanatában alapozó szerepe van. 

A modern értelmezésű egészségnevelés széleskörűen készíti fel az óvodás gyermeket az egészségvédelmére: edzi a testi erőnlétét, gondozza lelki (érzelmi, akarati, értelmi) kiművelését és az embertársakkal kapcsolatos (szociális) együttműködési készségét. Az egészség hármas (testi, lelki, társkapcsolati) jellemzője megbonthatatlanul egybefonódik a személyiségfejlesztés feladatával, annak védelme, fejlesztése nem önálló nevelési feladat. A speciális egészségfejlesztő szempontokra és módszerekre az óvodapedagógusnak tudatosan kell felkészülnie.

2. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ
FELADATOK

 

 

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. § (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen

a) az egészséges táplálkozás,

b) a mindennapos testnevelés, testmozgás,

c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedély-betegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

d) a bántalmazás és erőszak megelőzése,

e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

f) a személyi higiéné területére terjednek ki

 

2.1 AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS

 

Az egészségfejlesztési program az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítését szolgálja.

A helyes étkezési szokásokat kisgyermek korban kell kialakítani épp úgy, mint az egészséges életmód egyéb jellemzőit, összetevőit /pl. a mozgásigény kifejlesztését, az alapvető személyi higiénés ismeretek elsajátítását és begyakorlását./ A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása, mivel az óvodás gyermek fejlődésének egy olyan periódusában van, melyre jellemző a nagyfokú és rendszeres fizikai aktivitás, a szervezet gyors növekedése, ami ennek megfelelő tápanyagfelvételt tesz szükségessé. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén is múlik.

A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania. Az intézményünkben különösen odafigyelünk a gyermekek egészséges étkeztetésére.  A gyermekek gyakran fogyasztanak tejtermékeket, és az idénynek megfelelő gyümölcsöt és zöldségeket. 

Intézményünkben az étkezést a vallási előírásoknak megfelelően szigorú szabályok között szervezzük. Kóser háztartást vezetünk, két tálalókonyha áll rendelkezésünkre: egy húsos, egy tejes. Az ilyen anyagokat tartalmazó ételeket összekeverni tilos. Sertéshúst tehát nem, hanem főként baromfit, de halat és marhahúst is fogyasztunk. 

A fenntartó által működtetett központi főzőkonyha a társiskolánkban van, ahol a dietetikussal és az élelmezésvezetővel folyamatosan konzultálunk annak érdekében, hogy minél változatosabb legyen a heti étrend.

A kóser konyha megoldja a táplálékallergiás gyerekek étkeztetését is. Számukra az étel külön lezárt és feliratozott edényben érkezik. A gyerekek számára folyadékot állandóan biztosítunk. Az óvodapedagógus egészségpedagógiai feladatát az étkezés lebonyolítása alkotja.  

Az étkezéshez való előkészületben a gyermekek is vegyenek részt - életkori fejlettségüknek megfelelő szinten –, és legyenek részesei étkezéskor az önkiszolgálásnak.

 

Feladataink:

  • Kulturált étkezési körülmények biztosítása. 
  • Óvodai napirend keretében az óvónők a dajkákkal együttműködve ismertetik meg a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. 
  • Az étkezést örömtelivé tenni, jó hangulatot teremteni az ételek elfogyasztásához. 
  • Intenzív, helyes rágásra ösztönözni. 
  • Folyadék folyamatos biztosítása. 
  • Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa, kés helyes használatával ismertetjük meg a gyermekeket. 
  • Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállításának irányítása a dajka feladata.
  • Fokozottan ügyelünk a táplálék érzékeny gyermekek diétájára. 
  • A szülőkkel, közösen gyümölcs- és zöldség-nap szervezése.  
  • Tanácsadás a szülőknek (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. 
  • Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében játékos alkalmakat teremtünk arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés, tízórai összeállítás). 
  • Minden érzékszervet megmozgatunk a tapasztalatszerzés során, ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel: őszi piacot, zöldséges üzletet, saját kiskertünkben répát, hagymát, stb. ültetünk, kóstolók és salátakészítés zöldségből, gyümölcsből. 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

  • Önállóan el tudják dönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak.
  • Önállóan töltenek vizet a kancsóból.
  • Ismerik a kulturált étkezés szokásait, higiénikusan étkeznek.
  • Szívesen kóstolnak meg új ízeket.
  • Ismerik a fogyasztott ételek, gyümölcsök, zöldségek nevét.
  • Az óvodába nem hoznak szénsavas üdítőt, chips-et a gyermekeknek.

 

2.2 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS

 

A mozgásszervek fejlődésének belső, élettani ingere a mozgásra való késztetésben mutatkozik meg, ezért a mozgás élettanilag a kisgyermek alapvető életjelensége.  A gyermek mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár. 

A változatos mozgáslehetőség biztosítása óvodásaink és bölcsődéseink számára kiemelt feladatunk, ezért minden nap alkalmat teremtünk rá. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg. A játék, a mozgás segíti a gyermeket önmaga és a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében és meghódításában. A felfrissítő, edző mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. Emellett testnevelési csoportos foglalkozást is tartunk hetente, amelyen olyan elemi mozgásokat tanulnak és gyakorolnak a gyermekek, mint kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, dobás, elkapás, stb.

 A gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítését jól szolgálják az udvari játékok és munkaeszközökkel való munkálkodások. Ha az idő engedi, sokat tartózkodunk a szabadban. Az udvari tevékenység mellett a séta, kirándulás egészíti ki a levegőzést. A vízzel való edzésre rendszeresen úszunk, Ezen kívül focizunk és télen korcsolyázunk is. 

A mozgáshoz változatos eszközöket biztosítunk, melyek alkalmasak a nagy és finommozgások fejlesztésére. Az egyensúlyérzék kialakítására speciális eszközöket is használunk. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartás, ezért a szervezett tornafoglalkozások keretében prevenciós, fejlesztő tornagyakorlatok végzésével segítjük a gerinc deformitások megelőzését. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartását javítjuk. 

Tervezzük sportnap megszervezését gyermekeink és családjaik számára, ezzel is megalapozva a rendszeres mozgás megszerettetését, felkelteni az életen át tartó sporttevékenység iránti igényt gyermekeinkben. 

 

Feladataink:

  • A gyermekek egészséges fejlődése érdekében azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, követik a szervezet teherbíró-ellenálló- és alkalmazkodóképességét, valamint fejlesztik erejüket, ügyességüket, gyorsaságukat és állóképességüket.
  • Az udvar lehetőségeinek kihasználása a gyermekek. nagymozgásának fejlesztéséhez (járás, futás, kúszás, mászás). 
  • Minél több alkalom biztosítsa a szabad mozgásra, mivel ez gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgás-tevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. 
  • A mozgásos tevékenységet, s azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, egyéni szükségleteihez, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez méretezzük. 
  • Irányított mozgásos játékokat szervezni. 
  • Edzési lehetőséget biztosítani a környezet, levegő, nap kihasználásával. 
  • Megtervezni a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. 
  • Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosítani a gyerekeknek a fokozatosságot betartva. 
  • A nyári napirend alakításánál az egész napos levegőn való tartózkodásra törekvés (kivétel az erős napsugárzás miatt a 12-15 óra közötti időszak). 
  • Az általános balesetvédelmi szabályok megismertetése, begyakoroltatása és ellenőrzése a gyermekek biztonságának és egészségének védelmében. 
  • A mozgás utáni regenerálódás biztosítsa. 
  • Szülők bevonása a programba. 

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:  

  • Szeressenek mozogni, legyenek kitartóak a mozgásos játékokban. 
  • Képesek harmonikusan együttműködni társaikkal mozgásos tevékenységekben.
  • Örömként élik meg a- közös (játékos, sportos) mozgást. 
  • Kialakult nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyészlelésük legyen összerendezett. 
  • Ismerik és biztonságosan használják a mozgásfejlesztő és mozgásos tevékenységekhez szükséges eszközöket. 

- Tartózkodjanak szívesen a szabad levegőn, és váljon természetes igényükké a szabadban való mozgás.

2.3 A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE, A VISELKEDÉSI

FÜGGŐSÉGEK, A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEKHEZ VEZETŐ

SZEREK FOGYASZTÁSÁNAK MEGELŐZÉSE

 

 

A dohányzás megelőzésének feladata.

 Felmérések igazolják, hogy az óvodásgyermekek családjának több mint felében él dohányzó felnőtt, aki kedvezőtlen mintát nyújt a gyermekek számára. A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. Az óvoda egész területe dohányzásmentes terület. Törekszünk arra, hogy az intézményünk dolgozói ne dohányozzanak. A szülőket is ösztönözzük erre, hogy pozitív példát mutassanak a gyerekeiknek. és induljon mozgalom a kisgyermekek otthoni dohányzásmentes környezete érdekében. 

 

Ajánlott tevékenységek:

Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, stb. párhuzamosan. Fontos: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk:

  • Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás.
  • Városi, vidéki élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartás higiéniai szabályai
  • Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás.
  • Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást).
  • Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése).

 

 

2.4 A BÁNTALMAZÁS ÉS ERŐSZAK MEGELŐZÉSE

 

A WHO definíciója:

„A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges, vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” 

Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére.

Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben.

Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.

A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti.

Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.)

Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt.

Feladataink:

  • Intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, segítséget kérünk a gyermekjóléti szolgálattól. (JAFFE)
  • A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
  • A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.
  • A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. 

 

 

2.5 BALESET-MEGELŐZÉS ÉS ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

 

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ –ben kerültek rögzítésre.

Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki.

Elsősegély doboz kötelező minden óvodában.

Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások, hogy egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében.

Módszere: a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés.

 

Védő-óvó előírások:

Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekekkel- az óvodai nevelési év, valamint- szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetjük a következő védő-óvó előírásokat:

- az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,

- a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,

- a tilos és az elvárható magatartásforma.

A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetjük. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. 

 

2.6 SZEMÉLYI HIGIÉNÉ

 

A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem feltétlenül azonosak az óvoda mindennapos szokásrendjével.

Testápolás

A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és igényük kialakulását szolgálja.

A gyermek higiénés állapotának megítélése, szükség esetén a testápolás pótlása az óvodapedagógus, a dajka és a kisgyermekgondozó részéről bensőséges ellátást igényel. A higiénés szemlélet átadása tehát nem jelenthet a gyermek számára megszégyenítést.

Elegendő időt és szükséges segítséget biztosítunk a gyermekeknek a tevékenység ellátására.

Alapkövetelmény, hogy a személyi higiénés felszerelés minden gyermek számára külön-külön álljon rendelkezésre.

 

Feladataink:

  • A tisztálkodási folyamat megismertetése: helyes sorrendiség és technika begyakorlása.
  • A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladatunk: a kézmosás szokássá fejlesztése (szeretetteljes légkörben), valamint a legintimebb higiénés tevékenység, a WC és a WC-papír használatának megtanítása. Az óvónő, a gondozónő és a dajka részt vállal ennek begyakoroltatásában. 
  • A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítjuk a gyermekekben.
  • A test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, haj, érzékszervek, körmök ápolását, melyre szintén megtanítjuk a gyermekeket.
  • A saját személyi felszerelés (törülköző, zsebkendő, fésű, fogmosó-felszerelés) használatára szoktatás. 
  • A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek a
  • gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére.
  • A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk.
  • Fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

  • A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek és használják a WC-t.
  • Vegyék észre bepiszkított kezüket, bőrüket és azt kellemetlennek, zavarónak, a tisztaságot pedig kellemes állapotnak érezzék.
  • Csak a saját felszerelésüket használják.
  • A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat.
  • Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt.
  • Segítsenek a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben.

 

2.6.1 ÖLTÖZKÖDÉS

 

Az öltözködés során minden gyermeknek szükség szerint segítünk. A szülőket igyekszünk meggyőzni, hogy gyermeküket időjárásnak megfelelően öltöztessék, legyen váltóruhájuk, a ruhákba rajzolják bele a gyermekük jelét. A szülőket arra ösztönözzük, hogy gyermeküket ne a divat szerint öltöztessék, hanem a kényelem szerint, hogy mozgásukban ne legyenek akadályozva, mert a megfelelő ruházatban a gyermek szabadon mozoghat, jól érzi magát. A gyermekeknek külön öltöző szekrényük van, ovis zsákjuk, tornazsákjuk. Külön odafigyelünk és a gyermekeket is figyelmeztetjük, hogy ruhájukat mindig a helyére tegyék.

Az öltözetnek igen fontos része a váltócipő, legyen hajlékony a talp, széles az orr-rész, és megfelelő a méret. Ne akadályozza a láb mozgását, fejlődését és segítse elő a lábizmok tónusának kialakítását, rögzítését. A jól kiválasztott váltócipővel elkerülhető a balesetek túlnyomó része. 

 

Feladataink:

  • Az öltözködés helyes sorrendjének megismertetése és begyakoroltatása.
  • Technikai fogások megtanítása: gombolás, kötés, cipzározás, kifordítás, eleje-háta, bal-jobb megkülönböztetése.
  • Saját felszerelésük, ruhájuk felismerésének gyakorlása,
  • A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek az öltözködés egyéni tempó szerinti végzésére.
  • A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk.
  • Fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot.

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

  • Teljesen önállóan öltöznek.
  • Képesek megválasztani a helyes öltözködési sorrendet.
  • Önállóak az adott hőmérsékleti viszonynak megfelelő ruházat kiválasztásában.
  • Képesek önállóan változtatni ruházatukon az időjárásnak megfelelően.
  • Ismerik saját ruhájukat és azt mindig a jelükhöz teszik.
  • Tudnak cipőt fűzni és kötni, valamint ruhájukat ki- begombolni.
  • Segítenek a kisebbeknek az öltözködésben
  •  

2.6.2 PIHENÉS

 

A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez szükséges a tiszta levegő, a csend, a nyugalom és kényelmes ruházat. Az óvodában kényelmes „alvós” ruhában (pizsamában) alszanak a gyermekek, melyet a szülők hoznak. A szülők gondoskodnak az ágynemű, „pizsama” rendszeres mosásáról.

 

Feladataink:

  • Fontos feladatunknak tartjuk az egészséges életvitel, az egészséges életmód iránti igény megalapozását, kialakítását (rendszeres életritmus, megfelelő napirend).
  • A helyes életritmus alakítása a családdal együtt, ezért javasoljuk a szülőknek, hogy az étkezések és a pihenés időpontját szombaton és vasárnap is célszerű betartani.
  • A pihenéshez nyugodt, meghitt légkör biztosítása a csoportok hagyományainak megfelelően: éneklés, zenehallgatás, mesélés elalvás előtt.
  • Figyelünk az egyéni szokásokra is, engedjük az „otthoni kedvencek” –kel való alvást.
  • A kényelmes alvás érdekében rászoktatjuk őket a kényelmes „alvós” ruha (pizsama) használatára.
  • Szoktatjuk a gyermekeket az egymás iránti toleranciára, pihenő idő alatt csendben vannak, nem zavarják a társaikat.

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

  • Tevékenységüket önállóan is képesek az óvodai napirend szerint végezni.
  • Ismerik és betartják a szabályokat.
  • Nyugodtan, csendben pihennek minimum 1 órát.

 

2.7 KÖRNYEZETI HIGIÉNÉ

 

A világszinten egységesülő, globalizált világ a természet megvédését, a hulladék kezelését, az energiával való takarékosságot is beemeli az óvodai nevelés kompetenciájába. 

 

Feladataink:

Óvónők és dajkák közösen:

  • A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása.
  • A környezet fenntarthatóságának érdekében a gyermekeket az energiával való gazdálkodásra és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára nevelni.
  • Az óvoda tisztaságának megóvása.
  • Az óvoda épületének és környezetének szépítése, virágosítása.
  • A foglalkoztató termek szellőztetése.
  • A helyes fűtés és világítás biztosítása.
  • Takarékoskodás az energiákkal: víz, gáz, áram, papír.

 

Dajkák:

  • A helyiségek, mellékhelyiségek takarítása.
  • A foglalkozási eszközök higiéniája, rendben tartása.

Kertész:

  • Az udvar tisztántartása, gondozása

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

  • A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani, ismerik a rendetlenség megszüntetésének módját.
  • Megfelelően használják az óvoda épületének helyiségeit, valamint a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarító eszközök).
  • Takarékoskodnak a vízzel.
  • A gyermekek részt vesznek elemi természetvédelmi tevékenységekben (téli madárvédelem, élőlények, növények óvása) 

 

3. KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS

ELEMZÉSE

 

3.1 KAPCSOLAT A SZÜLŐKKEL

3.1.1 A család és az óvoda nevelési elveinek összehangolása

A gyermek az egészséges életmódra vonatkozó ismereteit és magatartásmintáját a családból hozza magával az óvodába. A szülők egészségkulturáltsága, valamint az óvodai egészségvédelemmel való kapcsolatuk jelentős tényező az egészségpedagógiai óvodai program megvalósításában. A szokásalakítás alapja a példamutatás, a tevékenységek gyakori végzése, ismétlése. Az óvodai szokásokról a szülőket is tájékoztatjuk, hiszen azok megszilárdulásának feltétele az egységes szemlélet. A szokások kialakításához mindig kapcsoljuk a helyes viselkedési szabályokat. a szülőket többféle formában is tájékoztatjuk programunkról: írásos összefoglaló, szülői értekezlet, fogadó óra.

 

3.1.2 Szülői értekezletek, egészségügyi előadások

A csoport-szülői értekezleteken téma a kisgyermek nevelése, egészséggondozása, egészséges életmódra szoktatása is.

 

 

3.2 EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI

SZAKSZOLGÁLATTAL (ORVOSSAL, VÉDŐNŐVEL)

 

 

Az óvoda egészségfejlesztő pedagógiai tevékenysége beágyazódik a gyermek egészségügyi szakhálózat szervezeti tevékenységébe. Az iskolai (óvodai) egészségügyi ellátás feladatait és feltételeit a (26/ 1997. NM sz.) rendelet írja elő. Az óvodai gyermek-egészségügyi szolgálat és az óvodapedagógus együttműködése rendeletileg kiterjed a gyermek-egészségügyi ellenőrző vizsgálatokra, az óvodai egészségnevelésre, a pedagógusokra, szülőkre és gyermekekre vonatkozó egészségmegelőző és - fejlesztő (orvosi, védőnői) tevékenységre. A csoportos szűrővizsgálatok megszervezése megköveteli az óvodapedagógustól és a védőnőtől az orvosi kezelésektől való félelem leszerelését. Minden egészségügyi vizsgálat együttes védőnői és óvodapedagógusi előkészítést, megbeszélést igényel. Az intézményünkben minden évben megszervezi a zuglói gyermekfogászat a gyermekek fogászati szűrővizsgálatát. Ezen kívül intézményünk gyermekorvosa és védőnője (dr. Varga Norbert és Binder Edit) minden évben látásvizsgálatot is szervez. 

Az együttműködésnek több módszere beépül az óvodai nevelés mindennapi programjába, így a védőnői látogatások alkalmával a szomatikus fejlődés ellenőrzése, az egészségfejlesztő alapképességek regisztrálása, a közegészségügyi helyzet ellenőrzése. Az óvoda és a védőnő kapcsolatát erősíti a gyermekek „előéletének” jobb megismerése: a fejlődési lapok, anamnézis-feljegyzések áttanulmányozása, az egészségre, szociokulturális helyzetére vonatkozó adatok cseréje.

4. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

 

Az intézményben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, és ez beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.

A törvény szerint: „A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés minőségbiztosítási keretrendszerét az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki.” 

Egészségfejlesztési programunk megvalósulásának értékelésénél ennek a keretrendszernek a kritériumait tartjuk mérvadónak.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében készítettük el. 

Az óvodai munka gyakorlati ellenőrzését a részletes ellenőrzési terv tartalmazza. Az Egészségfejlesztési Programban megfogalmazott feladatok elvégzését és az elért eredmények dokumentálását az óvodapedagógusok végzik.

A gyermekek fejlődésének dokumentálása az óvodába lépéstől az óvoda elhagyásáig tart. Az ellenőrzési folyamat a gyermekek egyéni képességeinek, fejlettségi szintjének vizsgálatára irányul, melyben megtalálhatók az egészséges életmódhoz kapcsolódó testi, lelki és pszichés készségek és képességek is.  

Óvodánkban a gyermek fejlődését az óvodai személyiségfejlődési naplóban vezetik óvodapedagógusaink. A gyermekekről félévente (félévkor és évvégén) az óvodapedagógusok szöveges értékelést készítenek, melyben a gyermek legfőbb fejlődési jellemzőit jegyzik le, amely tartalmazza az egészségfejlesztéshez kapcsolódó értékelést is.

Az egészség védelme az egyén (saját) és a társadalom (közös) érdeke, abban a családnak, az egészségügyi szakszolgálatnak, a köznevelési rendszernek és más társadalmi szervezetnek alkotmányos feladata van.

A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készítette el.

 UGRÁS FEL

BZSH Benjamin Óvoda és Bölcsöde

 

OM: 034575

ÁA: SO509935

 

· A panaszkezelési eljárás célja, hogy az intézményekben történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani.

· Az intézmények gyermekeit, szüleiket/gondviselőiket, valamint az ott dolgozókat panasztételi jog illeti meg.

· Panaszos ügyek esetén az a törekvésünk, hogy azokat az érintettek egymással közvetlenül tisztázzák.

· Konfliktusok esetén intézményeinkben resztoratív konfliktuskezelésre van lehetőség.

· Amennyiben valakinek az intézmények szervezeti és működési szabályzatában foglalt intézményi alapelveket és alapértékeket sértő viselkedés jut a tudomására, függetlenül attól, hogy annak ő-e az elszenvedője vagy sem, köteles azt jelezni az intézmény vezetője felé.

· A panasz jogosságát, okával kapcsolatos körülményeket az intézmény vezetője köteles megvizsgálni, az ügy tudomására jutásától kezdve 3 napon belül köteles egyeztetni a panaszossal.

· A panasz jogossága esetén köteles az ok elhárításával kapcsolatban intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni azzal a céllal, hogy az érintettek megállapodásra jussanak. Ennek lehetséges formái: közvetlen megegyezés az érintettekkel, mediációs folyamat elindítása, ill. fegyelmi eljárás kezdeményezése.

· Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek írásban rögzítik.

· Ha a probléma a megállapodás ellenére is fennmarad, a panaszos vagy képviselője és/vagy az intézményvezető jelenti a panaszt a fenntartó felé. A fenntartó csak olyan ügyekkel foglalkozik, melyekben az intézmények már döntést hoztak, ám azzal az érintettek egyike nem elégedett (fellebbezés) vagy pedig ennek ellenére a panasz továbbra is fennáll.

· A fenntartó az intézmény vezetőjének és az érintetteknek a bevonásával 15 munkanapon belül megvizsgálja a panaszt, egyeztet a panaszt tevővel, közös, írásos javaslatot tesznek a probléma kezelésére.

· A folyamat gazdája az intézmény vezetője, aki a panasz jellegétől függően bevonhat más személyeket is a folyamat kezelésébe. Az intézmény vezetője tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

· Amennyiben a panaszban az intézmény vezetője közvetlenül érintett, úgy az adott ügyet az intézményvezetés másik tagjának delegálja. Amennyiben az ügy a fenntartóhoz kerül, és ott fennáll a fenntartó képviselőjének érintettsége, úgy az ügyet a vezetőség más tagjának kell átadni.

· A panaszokról az intézmény vezetője „Panaszkezelési nyilvántartás”-t köteles vezetni.

· A panaszkezelési eljárás során mindvégig be kell tartani az adatvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

· A „Panaszkezelési szabályzat”- ról az intézménybe lépéskor a házirenddel együtt minden szülőt és minden új dolgozót tájékoztatni kell.

 

 

 

  1. ÁLTALÁNOS RÉSZ

 

 

1.1-

Bevezetés

 

Az óvoda a partnerek panaszainak egységes szabályok szerint történő, átlátható, hatékony kezelése és kivizsgálása érdekében elkészítette a panaszkezelés módjáról szóló szabályzatát.

 

 

 1.2.

A szabályzat célja

 

A panaszkezelési szabályzat célja, hogy az intézményi partnereink elégedettsége és igényeinek magasabb szintű kielégítése érdekében a fontos visszajelzéseket tartalmazó panaszok kezelésének, kivizsgálásának, nyilvántartásának és értékelésének rendje szerves részévé váljon az intézményi tevékenységeknek, az intézményi folyamatoknak.

 

 

1.3.

Alapelvek

 

Intézményi gyakorlatunk alapkövetelménye partnereink felvetéseinek gyors kivizsgálása és a feltárt hibák orvoslása. A beérkezett észrevételeket elemezzük, és ennek eredményeit felhasználjuk szolgáltatásaink továbbfejlesztéséhez. A panaszokat és a panaszosokat megkülönböztetés nélkül, egyenlően, azonos eljárások keretében és szabályok szerint kezeljük. A panaszkezelésnek, gyorsnak, tisztességesnek és érdeminek kell lennie, amelynek során fel kell tárni a panasz okát, indokát és ezt követően a panaszt minél előbb orvosolni kell.

 

 

 

2. A PANASZKEZELÉS MENETE

2.1.

A panasz bejelentése

A bejelentés módjai:

Szóbeli panasz:

Személyesen vagy telefonon Hétfőtől csütörtökig, 8:00 - 16:00 között, pénteken 8:00 - 13:00-ig a vezető részére.

Írásbeli panasz:

Személyesen vagy más által átadott irat útján. Hétfőtől csütörtökig, 8:00 - 16:00 között, pénteken 8:00 - 13:00-ig a vezető részére.

Postai úton bármikor az iroda címére: 1142 Budapest, ungvár utca 12.

Elektronikus levélben bármikor: a vezető email címe: radai.eva61@gmail.com

Telefonon:  Hétfőtől péntekig: 8:00 - 16:00 között- +36-1 251-05-77

2.2.

A panasz kivizsgálása, és megválaszolása

 

A szóbeli panaszt az óvoda haladéktalanul megvizsgálja és a lehető legrövidebb időn belül orvosolja. Ha a partner a panaszkezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, az óvoda a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén a partnernek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén megküldi. Egyéb szóbeli panasz esetén, az írásbeli panaszra vonatkozó szabályok szerint járunk el.

Írásbeli panasz esetén azt érdemben megvizsgáljuk és a panasszal kapcsolatos álláspontunkat, az érdemi döntést/intézkedést pontos indoklással ellátva a panasz közlését követő 15 napon belül írásban megküldjük a partner részére. Igény esetén, a kivizsgálás eredményéről telefonon, vagy e-mail-ben is értesítést küldünk.

 

 

3. PANASZNYILVÁNTATÁS

3.1.

A partnerek panaszairól és az azok megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezetünk, amely az alábbi adatokat tartalmazza:

  • a panaszos (intézmény/személy) adatait
  • a panaszleírását, tárgyátképező esemény vagy tény megjelölését
  • a panasz benyújtásának időpontját és módját
  • a panaszorvoslására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indoklását
  • a panaszügy intézéséért, illetve az intézkedés végrehajtásáért felelős személy (ek)

            megnevezését, valamint az intézkedésteljesítésének és a panasz lezárásának

            határidejét,

  • a kivizsgálás során beszerzett információkat és esetleges szakvéleményt
  • a panaszban megjelölt igényről való döntést
  • a panasz megválaszolásának időpontját és módját
  • a panaszkezelés elemzéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó egyéb információkat (pl

  panasz oka, gyakorisága)

 

 

4. A PANASZKEZELÉS FOLYAMATA

 

  • A panasz benyújtása
  • Regisztráció
  • Kivizsgálás
  • Döntés, válasz
  • Elemzés

 

 

4.1. Az írásbeli panaszokat–beleértve a személyes megjelenés során előadott panaszról készült jegyzőkönyvet is – továbbá az azokra adott válaszokat három évig archiváljuk, ezt követően az adathordozókat (okiratokat) selejtezzük. A panaszügyi nyilvántartásban rögzített személyes adatok kizárólag a panasz regisztrálásának és elbírálásának célját szolgálják. Felkészülünk a regisztrációjára és megkezdődik a panasz kivizsgálása, a hiányzó információk, szakvélemények stb. beszerzése.

Amennyiben valamennyi fontos információ rendelkezésre áll, a vizsgálati szakasz lezárul és sor kerül a döntéshozatalra.

  A döntés lehet:

  •  a panasz elfogadása
  •  panasz részbeni elfogadása
  •  panasz elutasítása

 

A döntéshozatalt a válasz elkészítése és megküldése követi írásos formában

(írásban, faxon, e-mailben). Óvodánk kiemelt figyelmet fordít a minőségi panaszkezelés biztosítására, ezért a panaszkezelési folyamat végén monitoring (elemző) tevékenységet folytat, amelynek során többek között vizsgálja:

  • a panaszok átfutási idejét
  • a panaszok számát
  • az intézményi szolgáltatásokhoz/jó gyakorlatok átadás - átvételhez kapcsolódó reklamációkat, a partnerek panaszkezeléssel kapcsolatos elégedettségét, illetve egyes konkrét panaszügy vonatkozásában a partner elégedettségét.

 

 

 5.

JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK

 

A panaszelutasítása esetén az óvoda az érintett partnert írásban tájékoztatja arról, hogy panaszával jogorvoslatért a fenntartóhoz, illetve mely szervhez, hatósághoz, vagy bírósághoz fordulhat.

6.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A szabályzat elérhetősége

Jelen panaszkezelési szabályzatát az óvoda faliújságján, valamint az óvodavezető szobájában is elérhetővé-, illetve közzéteszi.

 

6.1. Hatálybalépés

Jelen szabályzatot a nevelőtestület  ülésén egyhangúan elfogadta, az  2017. 09. 01 napjától hatályos.

 

Mellékletek:

- ha a panasz vagy a tájékoztatás írásban történt, annak a dokumentumai

- a panasztevő nyilatkozata, hogy a tájékoztatásban foglaltakat elfogadja, illetve ennek hiányában jegyzőkönyv indoklással arról, hogy nem fogadja el

- ha a panasztevő a tájékoztatásban foglaltakat nem fogadja el, a jegyzőkönyv utóirataként feljegyzés kell készíteni a további teendőkről

 

Rádainé Somosi Éva                                                                                                                                                         
intézményvezető

 

Kapcsolódó dokumentum:

 Panaszkezelési_nyilvántartó_lap.docx letöltése

 UGRÁS FEL


BUDAPESTI ZSIDÓ HITKÖZSÉG

BENJÁMIN ÓVODA-BÖLCSŐDE KÖZÖS INTÉZMÉNY

HÁZIREND


Tartalomjegyzék


I.    A házirend hatálya
II.    A házirend elfogadásának és módosításának szabályai
III.    A gyermek, illetve képviselőjének (szülő) jogai és kötelességei
        III/1 A gyermek, illetve képviselőjének jogai
        III/2 A gyermek, illetve képviselőjének kötelességei
IV.    A gyermekek közössége
V.     Az Intézmény felvételi rendje
VI.     Az Intézmény munkarendje
VII.     Egészségvédelmi szabályok
VIII.     A gyermekre vonatkozó védő – óvó eljárások, szabályok
VIII/1. Az Intézmény helyiségeire, létesítményeire vonatkozó balesetvédelmi szabályok
VIII/2. Az Intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekek egészségével kapcsolatban, valamint a gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén
VIII/3. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
VIII/4. gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok
IX.    A gyermek távolmaradása, mulasztása
X.    Fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos szabályok
XI.    A gyermek által bevitt dolgok öltözőben, vagy csoportszobában történő elhelyezésének szabályai
XII.    Az Intézményi elhelyezés megszűnésének esetei, eljárási rendje
XIII.    Hivatalos ügyek intézése
XIV.    A házirend elfogadása, módosítása – Fenntartó, Nevelőtestület, Szülői munkaközösség


  I. A házirend hatálya

Ez a házirend a BZSH Benjámin Óvodába és Bölcsődébe  járó gyermekekre és szüleikre vonatkozik.
A házirend célja, hogy meghatározza a gyermekek jogait és kötelességeit az Intézményben, az Intézmény  által szervezett programokon és a gyermekek óvodai és bölcsődei  életével kapcsolatosan. A házirendet (mely a 2006. szeptember 1- én elfogadott házirend  hatályos jogszabályoknak megfelelő módosított változata) az Intézménynevelő testülete 2013. március 1.-én fogadta el az SZMK egyetértésével.
Újabb módosítás a Bölcsőde alakulásával vált szükségessé 2014. június 25-én.

 II. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai


1.    A házirend tervezetét a nevelők, és a szülők javaslatainak figyelembe 
      vételével az Intézmény vezetője készíti el.
2.    A házirend tervezetét megvitatják az óvodai csoportok és a bölcsődei csoport szülői munkaközösségei és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az Intézményi szülői 
      munkaközösség (továbbiakban SZMK) vezetőségéhez.
      Az SZMK vezetősége a véleményeket összesíti és megtárgyalja az
             Intézmény vezetőjével.
3.    Az Intézmény vezetője a vélemények figyelembe vételével elkészíti a házirend végleges tervezetét.
     4.  Az érvényben lévő házirend módosítását kezdeményezheti:
       ●Az Intézmény vezetője,
       ●A fenntartó,
       ●A nevelő testület 
       ●SZMK képviselője
      5. A házirend módosítását az 1-4. pontokban leírt módon kell végrehajtani.

III. A gyermekek, illetve képviselőjének (szülő) jogai és kötelességei

1. A gyermek, illetve képviselőjének joga, hogy:

●a gyermekek a nevelési intézményben biztonságban, egészséges környezetben nevelkedjenek,
●az Intézmény életrendjét, étkezési lehetőség biztosításával, életkorának, fejlettségének és a kóserság előírásainak megfelelően alakítsák ki,
●a fejlődéséről részletes és érdemi tájékoztatást kapjon, és ha kell, akkor a neveléshez az Intézménytől tanácsot, segítséget kapjon,
●tájékozódjon, véleményt mondjon és javaslatot tegyen a gyermekkel összefüggő kérdésekkel kapcsolatban,
●megismerje az óvoda  pedagógiai programját, és a bölcsőde szakmai programját
●részt vegyen az Intézményi közösségek foglalkozásain, az Intézmény által szervezett programokon, rendezvényeken,
●a gyermekek képviselője (szülő) választhat, illetve megválasztható SZMK tag-nak,
●egyéni ügyeivel, problémáival az óvodapedagógushoz, kisgyermeknevelőhöz vagy az óvoda vezetőjéhez forduljon.
●a gyermek használhatja az Intézmény létesítményeit, helyiségeit, felszerelését


2. A gyermekek, illetve képviselőjének (szülő) kötelessége, hogy:

●úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az Intézmény közösségeinek érdekeit 
ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában,
●figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a foglalkozási órákon,
●ismerje meg és minden, az Intézmény által szervezett programon tartsa be a
házirend előírásait,
●az Intézményben és az Intézményen kívül viselkedjen életkorának megfelelő-en, kulturáltan, magatartásával mutasson példát (közös kirándulás, múzeumlátogatás, zsinagógalátogatás)
●megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, életkorának megfelelő legyen
●a felnőttekkel tisztelettudóan viselkedjen
●vigyázzon az Intézmény felszerelésére, berendezéseire
●óvja maga és társai egészségét és testi épségét, tartsa meg a közlekedési,
balesetvédelmi és a tűzrendészeti szabályokat.

IV.A gyermekek közössége

Az óvodában a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő óvodai csoport-közösségek munkájában vesznek részt.
 Az óvodában vegyes életkorú csoportok működnek.
Az újonnan érkező gyermekek beszoktatásánál lehetőség van arra, hogy az óvodapedagógus és a szülő előzetes megbeszélés alapján együtt, segítsék elő a családtól való fokozatos leválást, a csoport nyugalmának megzavarása nélkül.

 „A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. A bölcsőde a családban nevelkedő- 20 hetestől-3 éves korú gyermekek szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény.”(A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai, Módszertani levél 2012.)
A beszoktatást a szülőkkel egyeztetve két hétre tervezzük. A gyermek naponta fokozatosan emelkedő időt tölt a bölcsődében, kezdetben az anyával, később egyre hosszabb időben anya nélkül a csoportban.
A „saját gondozónő” rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (5-5-4 gyermek) tartozik egy gondozónőhöz. A mi bölcsődei csoportunkban három kisgyermeknevelő kíséri figyelemmel a gyermekek fejlődését, vezetik a feljegyzéseket, törzslapját, naplóját, ők tartják számon az újabb fejlődési állomásokat. 
A „saját gondozónő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője (felmenőrendszer). Az ún. ölelkezési időben – az az időszak, amikor mindhárom gondozónő a csoportban van – idejét elsősorban a „saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. 
A „saját gondozónő”rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a „saját” gondozónő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.

V.Az Intézmény felvételi rendje

1. Az Intézményi felvétel egész éven át folyamatos
2. A bölcsőde a családban nevelkedő- 20 hetestől-3 éves korú gyermekek szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény.
3. Az óvoda a gyermek 3 éves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat.
Az a gyermek, aki az 3. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

VI. Az Intézmény munkarendje

1. Az óvodai és a bölcsődei nevelési év tárgyév IX. hó 1.-től a következő év VIII. hó 31.-ig tart.

2. Az Intézmény fenntartó rendelkezése szerint nyáron zárva tarthat. A zárva tartás pontos időpontjáról a szülőt a tárgyév március 31.-ig értesíteni kell. Egyéb munkaszüneti napjainkat a fenntartó , az Állam és az adott év zsinagógai naptára határozza meg.

3. Az intézményvezető minden nevelési évben 5 alkalommal rendelhet el „szakmai nap” címén ügyeletet. 

4. Az Intézmény nyitvatartási rendje:
 hétfőtől csütörtökig 7: 00-től 17: 00-ig,
pénteken  7: 00 -től  14: 30-ig.
A gyermekeknek legkésőbb 8:30-ig kell az intézménybe megérkezni. 
Kérjük, hogy 8:30 után már ne zavarják a gyermekek óvodai és bölcsődei életét!

A délelőtt folyó változatos programok az óvodapedagógus és kisgyermeknevelő vezetésével és irányításával zajlanak, ő határozza meg a tevékenységek tartalmát, idejét, helyszínét.
Az intézményi ünnepségek időpontjai, megszervezése az Intézmény egész nevelőtestületének közös, előre eltervezett és megbeszélt együttes munkája. A gyermekek az óvodában, és a bölcsődében  kényelmes, praktikus, tiszta, jellel ellátott ruhában tartózkodhatnak.

5. Az óvodapedagógusi és kisgyermeknevelői felügyelet szabályai csoportban és udvaron: 
a gyermek sohasem lehet felügyelet nélkül,

6. A gyermek intézményből történő elvitelének szabályai: 
távozás ideje legkésőbb 17 óra, illetve pénteken 14 óra 30 perc. Távozáskor csak a szülő, vagy az általa előre, írásban bejelentett személy viheti el a gyermeket. Az előre bejelentett személyek akadályoztatása esetén telefonon kell értesíteni az Intézmény vezetőjét, a gyermek óvónőjét, vagy kisgyermeknevelőjét arról, hogy ki jön az óvodába, bölcsődébe az adott  gyermekért. Le kell adni az illető személyes adatait, nevét, címét, igazolvány számát, hogy az a biztonsági őrök által ellenőrizhető legyen.
14 éven aluli gyermek e feladattal nem bízható meg! 
A gyermekek az Intézmény épületét egyedül semmilyen körülmények között sem hagyhatják el!
7. Az óvodapedagógusok és kisgyermeknevelők fogadónapja - időpont-egyeztetéssel lehetséges.
8. Az Intézményvezető fogadónapja szerdánként van előre megbeszélt időpontban

VII.Egészségvédelmi szabályok

1. A 3 napon túli hiányzás után a gyermek csak orvosi igazolással látogathatja az Intézményt.
2. A szülőnek a betegség, vagy más rendkívüli ok miatti hiányzás első napján ér-tesíteni kell az Intézmény vezetőjét, az óvodapedagógust, vagy a kisgyermeknevelőt. Beteg, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja! Ez vonatkozik a fertőző élősködők esetére is!
 A gyermek betegség után csak orvosi igazolással jöhet óvodába, bölcsődébe! 
Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell!

3. Az Intézménybe csak egészséges gyermek hozható. A közösség egészsége ér-dekében lázas,antibiotikumot szedő, vagy fertőzésre gyanús(bőrkiütés,afta, herpesz, fülfájás, hányás,hasmenés,stb.)gyermek az Intézményt nem látogat-hatja. A családban előforduló fertőző betegségről az Intézményt értesíteni kell! 

4.A gyermek gyógyszer és ételérzékenységéről a szülő tájékoztassa az Intézményt. A kivizsgálás eredményét kérjük bemutatni!

5. Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik az Intézményben, az óvónő és a kisgyermeknevelő értesíti a szülőt, illetve a hozzátartozót a megadott telefonszámon. Ilyen 
esetben minél előbb gondoskodjanak a gyermek hazaviteléről, illetve orvosi ellátásáról, ezzel is növelve mielőbbi gyógyulási esélyeit. Ha az Intézményből a gyermeket lázasan adjuk haza, csak orvosi igazolással vehető vissza!

6. Otthonról hozott gyógyszert és gyógyhatású készítményt semmilyen körülmé-nyek között nem veszünk át, és nem adunk be a gyermeknek. Kivételt képeznek az életmentő gyógyszerek, melyeket külön orvosi igazolással és utasítással ellátva, elkülönítve tárolunk!

VIII.A gyermekre vonatkozó védő – óvó eljárások, szabályok

1. Az óvoda helyiségeire, létesítményeire vonatkozó balesetvédelmi szabályok

-A gyermekek az óvoda helyiségeit és létesítményeit csak a pedagógusok  és kisgyermeknevelők felügyeletével használhatják.
- A szülő megérkezése után a gyermek átadásával a felügyelet és a felelősség áthárul a szülőre.
- Az Intézmény  belső terei és udvara nem lehet helyszíne családi játéknak, tehát a szülők a megérkezés után rövid időn belül távozzanak a gyermekkel együtt az intézményből!
-Az Intézmény épületeit, helyiségeit, berendezéseit rendeletetésüknek megfele-lően kell használni.
-Az Intézmény helyiségeit más, nem oktatási-nevelési célra átengedni, csak a 
gyermekek távollétében, a fenntartó engedélyével lehet.
-Az Intézmény területén kereskedelmi, ügynöki tevékenység nem folytatható, 
kivéve az Intézmény által szervezett rendezvény alkalmával.

2. Az Intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekek egészségével kapcsolatban, 
valamint a gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén:

●Az Intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll,
a szükséges intézkedéseket megtegye. Ezen intézkedések az Intézményi SZMSZ-ben vannak rögzítve.

3.A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátása:
●Az Intézmény vezetője megállapodást köt gyermekorvos(okk)al és védőnővel. 
A megállapodásnak biztosítani kell egészségi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
    Általános belgyógyászati szűrés, fogászat, szemészet, ortopédia, hallás-vizsgálat a gyermekorvos vezetésével

4.Gyermek – és ifjúságvédelmi feladatot ellátó, a Jaffe Zsidó Családsegítővel kapcsolatot tartó személy: Langfeld Judit.
Fogadóideje: előzetes egyeztetés alapján

 IX.A gyermek távolmaradása, mulasztása

-A gyermek távolmaradását  indokolt esetben az Intézmény vezetője engedélyezheti.
-A két hetet meghaladó huzamosabb távollétet-a nyári időszak kivételével-az intézményvezetővel egyeztetni kell.
-Ha a távolmaradást a szülő nem igazolja, a mulasztás igazolatlan (következménye a házirend XI. pontjában.)
-Ha az 3. életévét betöltött gyermek egy nevelési évben 7 napnál, a tanköteles korú 10 óránál igazolatlanul többet mulaszt, az Intézmény vezetője erről értesíti a Jegyzőt, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetében a Gyermekvédelmi Szolgálatot is.

X.Fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos szabályok

A szülőket terhelő befizetések megállapítása és befizetésének szabályai:
A befizetés két részből tevődik össze:
1.    felekezeti támogatásból,  illetve gondozási díjból (bölcsőde esetén) és
2.     az intézményi étkeztetés költségeinek részbeni megtérítéséből.
Kóser étkezés térítési díja, melyet a Laky Catering Kft. határoz meg a 
Fenntartó jóváhagyásával, tanévenként a mindenkori inflációnak megfelelően jogosult korrigálni. 
A befizetés  csekken, bankkártya terminálon az intézményben vagy utalással történhet. 

XI.A gyermek által bevitt dolgok öltözőben vagy csoportszobában történő elhelyezésének szabályai

Bejelentési kötelezettséggel tartozik a szülő a gyermek által az intézménybe behozott dolgokról (játék, könyv, stb.,) a csoportban tartózkodó óvodapedagógusnak, kisgyermeknevelőnek. Az öltözőben a gyermek csak a saját szekrényében tarthat behozott tárgyakat.
Tilos behozni az Intézményi bejáráshoz nem szükséges dolgokat, baleset – és tűzveszélyes tárgyakat (kés, gyufa, fegyver stb.)
Az intézmény nem vállal felelősséget drága játékok, pénz, mobiltelefon, ékszer eltűnése, megrongálódása esetében!
Ételt, italt az Intézménybe behozni, vagy a folyosókon fogyasztani tilos!
Az épületbe rollert, biciklit, szánkót behozni tilos!


XII.Az óvodai elhelyezés megszűnésének esetei, eljárási rendje

-    megszűnik az elhelyezés, ha a gyermeket másik Intézmény átvette
-    a szülő bejelenti, hogy a gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt napon
-    Intézményi  díjhátralék miatt
-    a gyermek iskolai felvételének napján 
-    a gyermeket nem vették fel az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben betöltötte a 8. életévét
-    óvodába: ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál többet van távol igazolatlanul a foglalkozásokról
-    ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, ha az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeiről

XIII. Hivatalos ügyek intézése

Az intézmény hivatalos ügyeinek intézésére jogosult: 
az intézmény vezetője és gazdasági vezetője.

Budapest, 2017. szeptember 1. 


                                                                                                           Rádainé Somosi Éva
                                                                                                              intézményvezető


 

 

 UGRÁS FEL

 

 

 

 

 

 

BUDAPESTI ZSIDÓ HITKÖZSÉG

 

BENJÁMIN ÓVODA-BÖLCSŐDE KÖZÖS INTÉZMÉNY

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Hatályos: 2017- 09. 01 –től

 

 

 

 

 

 

 

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

 

BEVEZETÉS

Általános rendelkezések

 

A Budapesti Zsidó Hitközség Benjámin Óvodájának és Bölcsődéjének működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ elkészítéséért az intézményvezető felelős, az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a nevelőtestület, a nem pedagógus dolgozók közössége, és a szülők óvodai szervezete.

A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az Óvoda- Bölcsőde Közös Intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek tevékenysége - csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmát meghatározó jogszabályok

  1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)
  2. 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
  3. Az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény
  4. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI - rendelet (a továbbiakban: R.)

5.  A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

6.  326/2013. VIII.30. Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról.

  1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

8.   A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet

9.   A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet

10. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM - rendelet

11. A Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet által kidolgozott - Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjával (a dokumentumban foglaltak betartását a 15/1998. (IV.30.) NM 40. § (5) bekezdése szabályozza)

12. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelettel

13. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet

14. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009 (XII.15.) kormányrendelettel

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed

 

•         az Intézménybe járó gyermekek közösségére

•         a gyermekek szüleinek, illetve törvényes képviselőire, azok közösségére

•         a nevelőtestületre

•         a nevelőmunkát segítő dolgozókra

•         egyéb munkakörben dolgozókra

Az SZMSZ és a függelékét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi gyermekére, alkalmazottjára nézve kötelező érvényűek.

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése

 

Az SZMSZ a nevelőtestület által elfogadott, a fenntartó jóváhagyásával lép életbe és határozatlan időre szól, ezzel egyidejűleg érvénytelenné válik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

Módosítására sor kerül a magasabb jogszabályok illetve a működés feltételeinek változásakor, illetve ha az arra jogosult (nevelőtestület) erre javaslatot tesz.

 

Az Intézmény működésének általános szabályai

 

Az intézmény neve, székhelye, jogállása, alaptevékenysége, besorolása:

Intézmény neve: Budapesti Zsidó Hitközség Benjámin Óvoda és Bölcsőde

Székhelye: 1142 Budapest, Ungvár u. 12.

Intézmény fenntartója: Budapesti Zsidó Hitközség

Székhelye: 1075 Budapest, Síp u. 12.

Többcélú, közös igazgatású közoktatási és gyermekjóléti intézmény (óvoda és bölcsőde)

 

Gazdálkodási jogköre: az Intézmény önállóan működő költségvetési szerv. Költségvetése a teljes intézményi működési és beszerzési költségvetési előirányzatot tartalmazza. Az intézmény vezetője a teljes költségvetési előirányzat felett rendelkezik.

 

Intézmény munkavállalóinak foglalkoztatási jogviszonya: a munkavállalók foglalkoztatása alkalmazotti jogviszony keretében történik.

 

Intézmény alaptevékenysége: Az Alapító okiratban foglaltak szerint

 

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak hatálya, betartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában.

 

Az intézmény munkarendje:

(1)      Az intézmény hétfőtől péntekig tartó, öt napos munkarenddel, egész évben – a vallási ünnepeket és a nyári szünet kivételével – folyamatosan működik.

(2)      A nyitvatartási idő: hétfőtől csütörtökig 7:00 órától – 17:00 óráig, pénteken 7:00 órától 14:30 óráig

(3)      A gyermekeket 7:00 órától óvodapedagógusok fogadják, felügyeletükről 17:00 óráig gondoskodnak.

 

Nyári zárás

 

(1)      Az intézmény üzemeltetése az Intézmény vezetése által meghatározott nyári zárvatatás alatt szünetel, ilyenkor történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint nagytakarítása

(2)      Az intézmény nyári zárva tartásáról legkésőbb március 31-ig a szülőket tájékoztatni kell.

 

 A LÉTESÍTMÉNY ÉS A HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE

 

(1)      Az intézmény nyitvatartási idején belül az intézménybe járó gyermekek hozzátartozói, a külön foglalkozást tartó kollegák a főiskolai képzésben (ORZSE) résztvevő tanárok és hallgatókon kívül csak a vezető tudtával és engedélyével tartózkodhat bárki is az intézmény területén.

(2)      Az intézmény területére és helyiségeibe a jelen (1) pontban írt eseteken túl az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak az intézmény vezetőjének engedélyével léphetnek be, ill. tartózkodhatnak ott.

(3)      Az intézményre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat a munkavédelmi-tűzvédelmi szabályzatok tartalmazzák, melynek szülők általi megismertetéséről az Intézmény gondoskodik.

 

Az intézmény képviseletére jogosultak

 

Az intézmény külső képviseletét (sajtó, fenntartó előtt, stb.) csak az intézmény vezetője, vagy az általa írásban megbízott intézményi dolgozó láthatja el.

 

A vezetők benntartózkodása

 

Az intézmény nyitvatartási ideje alatt reggel 7 és délután 17 óra között az intézmény vezetőjének, vagy helyetteseinek az intézményben kell tartózkodnia.

 

 

 

 

A PEDAGÓGIAI ÉS GONDOZÓI MUNKA ELLENŐRZÉSE

 

A belső ellenőrzés

 

(1)      A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó  pedagógiai és az ezzel összefüggő tevékenység hatékonyságának ellenőrzése, annak feltárása, hogy milyen területeken lehet és szükséges erősíteni a pedagógus, kisgyermeknevelő munkáját, mely területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, ill. bővíteni.

(2) A pedagógiai és gondozói munka ellenőrzés ütemtervét az intézményvezető készíti el.

(3) Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

 

Belső értékelés

 

(1)      Az év során az intézményvezető valamennyi pedagógus, kisgyermeknevelő és egyéb munkakörben foglalkoztatott munkáját folyamatosan értékeli.

(2)      Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal, kisgyermeknevelővel ismertetni kell az érintett szervezeti egység vezetőjének jelenlétében.

(3) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:

- szóbeli -, írásbeli beszámoltatás,

- foglalkozás, látogatás,

- speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít.

 

A nevelési évet záró értekezleten értékeli az intézményvezető a pedagógiai és gondozói munka belső ellenőrzésének eredményeit, tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

 

 

Az óvoda Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készítette el pedagógiai programját, mely tartalmazza:

 

•         az óvoda pedagógiai alapelveit, célkitűzéseit,

•         azokat a pedagógiai feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását, és a tehetséggondozást

•         a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

•         a szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,

•         a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,

•         az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési rendjét.

A pedagógiai munka belső ellenőrzését az éves munkaterv tartalmazza.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait minden év szeptember 15-ig az előző tanévre vonatkozóan értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

A pedagógiai munka ellenőrzésének tapasztalatait, a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten kell az intézményvezetőnek ismertetni. Erről jegyzőkönyv készül.

 

A Bölcsőde a Bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai

 (Módszertani levél 2012.) alapján készítette el szakmai programját, mely tartalmazza:

  • a nevelés gondozás alapelveit
  • a bölcsődei nevelés gondozás feladatait
  • a bölcsődei élet megszervezésének elveit
  • a bölcsődei nevelés gondozás főbb helyzeteit (gondozás, játék, mondóka, ének, vers, mese, alkotói tevékenység, mozgás, „tanulás”)

 

 

 

 

A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA

 

A nevelőtestület hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át.

A nevelőtestület

(1)      A nevelőtestület a 2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről szerint, valamint az 1997.évi XXXI. tv.-ben is, (1994.I.30.) NM. rendeletében meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácsadó és határozó szerve. A nevelőtestület tagja az Intézmény valamennyi pedagógusa, valamint a nevelési munkát közvetlenül segítő alkalmazottja.

(2)      A nevelőtestület nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a Köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá e Szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület tagjainak részletes feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák.

(3)      A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

-          dönt az SZ.M.SZ  módosításának elfogadásáról, pedagógiai program elfogadása, ill. jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról,

-          az intézmény éves munkatervének elkészítése,

-          az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,

-          a nevelőtestület képviseletében eljáró nevelő kiválasztása,

-         a házirend elfogadása,

-          az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása.

 

Dajkák

 

Elkülönült feladatuk alapján szervezeti egységnek nem minősülő és önálló jogosítványokkal nem rendelkező közösséget alkotnak. Részletes feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza.

 

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

(1)      Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt. Ennek keretében ellátja a Köznevelési törvényből, az EMMI által kiadott rendeletekből, más jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, a szervezet vezetésével kapcsolatos feladatokat.

(2)      Az intézményvezető az intézményben dolgozó pedagógusokkal, kisgyermeknevelőkkel rendszeres kapcsolatot tart a nevelőtestületi értekezleten, illetőleg az Intézmény látogatása kapcsán.

A technikai dolgozók közösségével kapcsolatos vezetői feladatában az intézményvezető - helyettes segíti.

 

Intézményvezető

 

(1)      Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Köznevelési Törvény határozza meg. Ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat.

(2)      Az intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért és a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, tehetséggondozásért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

(3) kizárólagos jogkörébe tartozik:

  • a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása
  • a kötelezettségvállalás,
  • a kiadmányozás (aláírás),
  • a fenntartó előtti képviselet;

(4)      A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen:

- a nevelőtestület vezetése,

- a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése,

- a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése,

- a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

- Intézményi és egyházi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,

- a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos feladatokért, az intézmény ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adat továbbításának szabályosságáért

 

(4) Az intézményvezető közvetlenül irányítja:

  • a gyermekvédelmi munkát,
  • a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet,
  • a munka- és tűzvédelmi tevékenységet,
  • a gazdálkodási feladatokban résztvevő gazdasági vezető, valamint

 

Az intézményvezető helyettesítésének rendje

(1) Akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az intézményvezető - helyettes látja el, az azonnali döntést igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.

(2) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik

 

Az intézményvezető - helyettes

 

(1) vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja az Intézményben a vezető helyettesítését. A helyettesi során csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, illetve amire a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott.

 

(2)      Nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja az óvodai dajkák munkáját.

 

Felelős

- a szülői munkaközösség működésének segítéséért,

- felel az Intézmény szakmai munkájának ellenőrzéséért,

- a pedagógiai munka ellenőrzése során gondoskodik a dajkák ilyen irányú munkájának ellenőrzéséről.

(3) Részletes feladatit a munkaköri leírás határozza meg.

 

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

 

(1)      Az intézmény vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.

(2)      Indokolt esetben a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson vesz részt a csoportos óvónővel, kisgyermeknevelővel,

(3)      A gyermekvédelmi felelős amennyiben a gyermek bántalmazás vélelme, ill. egyéb veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel nem oldhatók meg, kezdeményezi az intézményvezetőnél, hogy értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.

(4) A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézményvezető eljárást indítson a rendszeres gyermekvédelmi szociális támogatás megállapítása, ennek birtokában az ingyenes étkeztetésre.

 

 

 

 

 

VEZETŐK ÉS A SZMK KÖZÖTTI KAPCSOLAT FORMÁI

 

A vezetők és az SZMK közötti kapcsolat

(1)      Az óvodai és a bölcsődei a csoport szülői önmaguk közül képviselőt választanak, akik képviselik a csoportok szülői közösségeinek érdekét, akik automatikusan tagjai lesznek az intézményi Szülői Munka Közösségnek. A szülői közösség tagjai közül vezetőt választ, aki él törvény adta képviseleti, véleményezési, egyetértési jogával.

(2)      Az SZMK vezetőjével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, kisgyermeknevelő valamint a nevelők területét meghaladó ügyekben az intézmény vezető – helyettes tartja a kapcsolatot.

(3)      Az intézményvezető az SZMK vezetőjét félévente tájékoztatja az Intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.

(4)      Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő a csoport szülői munkaközössége képviselőinek szükség szerint ad tájékoztatást.

(5)      Az óvodás, bölcsődés gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell

 

Kapcsolattartás a nevelő testület és a szülők között

 

Az intézmény vezetője és dolgozói előzetes egyeztetés alapján fogadóórákat tartanak. Az intézményvezető köteles a hozzá szóban vagy írásban érkezett panaszokat illetékességből kivizsgálni.

Ennek az eljárásrendjét az intézmény Panaszkezelési Szabályzat szabályozza.

 

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

 

Egyéb oktatási - pedagógiai intézményekkel való kapcsolattartás

(1) Az iskolai életmódra felkészítő foglakozáson résztvevő gyermekek részére az intézmény iskolalátogatásokat- szervez a vezető által esetenként kiválasztott iskolában.

(2) Az intézményvezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel (Fővárosi Pedagógia Szakszolgálat XIV. kerületi Tagintézményével)

 

Egyéb kapcsolatok

 

(1)      Az intézmény gyermekvédelmi felelőse közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében a - Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgáltatásával, Gyámügyi Irodával, MAZS Alapítvánnyal - szoros kapcsolatot tart fenn, amelyről az intézményvezetőnek rendszeresen beszámol.

(2)      Az intézményt a szakmai szervezetekben az Intézményvezető képviseli.

(3)      Az egyház képviselőivel az Intézményvezető tart kapcsolatot.

 

Nemzetközi kapcsolatok

 

Az intézmény a nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja. Az intézmény közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, illetve közvetlenül küldhet külföldre megkeresést.

 

 

 

Az intézmény és a szülők közötti kapcsolat

 

(1) A szülők az óvodával és a bölcsődével való kapcsolatukat intézményes formában a jogszabályok alapján létrehozott SZMK-n keresztül tartják.

2) a szülőkkel történő további kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a házirend szabályozza.

 

 

AZ ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

 

Feladatok

Az intézményi megemlékezések, az egyházi, a nemzeti és egyéb Intézményi ünnepek megünneplésének időpontját az intézményvezetője határozza meg az éves munkatervben. Az ünnepek méltó megemlékezéséhez kapcsolódó feladatok elvégzésében az Intézmény valamennyi gyermeke, óvodapedagógusa, kisgyermeknevelője és dajkája részt vesz.

 

A GYERMEKEK INTÉZMÉNYBE VALÓ FELVÉTELÉNEK RENDJE

Gyermekek felvételével kapcsolatos feladatok

 

(1)      A- beiratkozás folyamatos az óvodai és a bölcsődei szervezeti egységbe. A szülő gyermeke felvételét, átvételét bármikor kezdeményezheti.

 

(2)      A gyermek óvodába 3 éves korának betöltése után vehető fel, és az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig - legfeljebb hét éves koráig - járhat.

Hét éves kora után csak a szakértői bizottság javaslata után járhat az óvodába.

 

 

A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE

 

Egészségügyi vizsgálatok

 

(1)      Az intézményvezető kötelessége gondoskodni a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről.

(2)      Az intézménybe járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó védőnő látja el.

(3) A fenntartó által biztosított feltételek mellett az Intézményben évente egy alkalommal fogorvosi szűrés, valamint belgyógyászati vizsgálat (szemészeti, ortopédiai és hallásvizsgálat) történik.

(4) Betegségre gyanús, lázas gyermeket az intézménybe bevinni nem szabad. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és a szülőt azonnal a csoportos óvónő, vagy kisgyermekgondozó értesíteni köteles.

(5) Az intézmény működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. Különös tekintettel:

- fertőtlenítés,

- takarítás,

- mosogatás,

- ételminta vétel, stb.

(6) Az intézmény konyhájába csak érvényes egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be.

(7) Az intézmény egész területén tilos dohányozni.

 

A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésének feladatai

 

  • Az intézmény vezetője és az intézmény dolgozói felelősek a biztonságos, balesetmentes intézményi környezet kialakításáért, biztosításáért.
  • Az intézmény épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás-, és játékigényük.
  • Az intézmény tárgyi környezete egyidejűleg - a mindenkori előírásokkal összhangban - biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az intézmény dolgozóinak is.
  • Az intézmény alkalmazottai a személyre szóló munkaköri leírásukban meghatározott munkaköri feladataiknak megfelelően és a nevelési év kezdetén a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás keretében elsajátított ismereteiknek alkalmazásával kötelesek munkájukat végezni a gyermekbalesetek megelőzése érdekében.
  • A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az önmegára és másokra veszélyes, valamint az elvárható magatartásformákat a nevelési év megkezdésekor, illetve szükség szerint, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát írásban dokumentálni kell a csoportnaplóban.
  • A nevelési- oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről.
  • Minden óvodapedagógusnak és kisgyermeknevelőnek kötelessége a gyermekek figyelmét felhívni a foglalkozás, az udvarra menetel -, séták előtt, a kirándulások előtt az esetleges baleset megelőzése érdekében. A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén minden tíz gyermek után egy nevelőt és egy dajkát kell biztosítani.

•         A balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni. (vágás, tornaszerek használata)

•         A gyerekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak óvodapedagógus és kisgyermeknevelő felügyelete mellett használhatják.

 

Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok, dokumentáció:

 

Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó dolgozó kötelessége az elsősegélynyújtás. A gyermekbalesetek jelentési kötelezettségi alapja: nyilvántartás

"Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről"

A balesetről és a kezelés tényéről, annak esetleges helyéről az intézményi személyzetnek haladéktalanul értesítenie kell a szülőt.

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, (www.om.hu/bealesetek) melynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító intézmény őrzi meg.

 

Jelentősebb testi sérülés /fejsérülés, ficam, törés, vágott, - szakított bőrseb stb./ esetén mentőt kell hívni.

 

A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon, faxon vagy személyesen - azonnal bel kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a Kormányhivatalnak, az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

Súlyos az a gyermekbaleset, amely:

  •  a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),
  • valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését illetve jelentős mértékű károsodását,
  • súlyos csonkulást (hüvelykujj, vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),
  • a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.

 

 

Ha a balesetet vagy veszélyforrást a dajka észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig azonnal a vezető vagy helyettese figyelmét felhívni.

 

 

A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése:

 

A helyiségek padló- és falburkolatai olyan anyagból készültek, helyek jól tisztíthatók, fertőtleníthetők, nem okoznak allergiás tüneteket. A csoportszobák falai világosak, a nagy ablakok a természetes fény besugárzását, a többszöri levegőcserét lehetővé teszik. Az átlagos hőmérséklet 22-24 Celsius-fok, elengedhetetlen a párologtatás. A berendezési tárgyak gyermekléptékűek, könnyen tisztán tarthatók, gyermekek számára is könnyen mozgathatók.

A mosdóban a szerelvények magassága, méretei a gyermekekhez igazodik, szappan, körömkefe, kéztörlő, WC-papír mindig rendelkezésre áll.

Az udvaron napos és árnyékos területek váltakoznak. Az egészség védelmében fontos a homokozó homokjának évenkénti cseréje, hetenkénti lazítása, locsolása.

 

AZ INTÉZMÉNY VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSAI

 

Biztonsági feltételek

 

(1)      Az intézményvezetőnek és a nevelőknek gondoskodniuk kell a rábízott gyermekek felügyeletéről és a nevelés-oktatás biztonságos feltételeinek megteremtéséről.

(2)      A gyermekek testi és egészségük védelmére vonatkozó előírásokat, ill. veszélyforrásokat és magatartásformákat az tevékenységek és kirándulások során életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően kell ismertetnie a csoportos óvónőnek és a kisgyermeknevelőnek. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplókban, a nevelési tervben kell dokumentálni.

 (3)     Az Intézményen kívül szervezett programok idején az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő kötelessége a gyermekek felkészítése a veszélyforrásokra, az elvárható magatartási formák betartására.

A vezető kötelessége ezt ellenőrizni.

(4)      Az intézmény csak megfelelő jellel ellátott játékokat szerezhet be. A játékot használó nevelő köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, használati utasítást gondosan elolvasni, és a játékszert a szerint alkalmazni.

 

Az intézményi teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén

 

(1) Rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófák), bombariadó esetén a Tűzriadó Tervben meghatározottak szerint a gyermekek elhagyják az épületet a csoportos óvodapedagógus, kisgyermeknevelő és dajka vezetésével.

Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az intézményvezető, akadályoztatása esetén, a helyettese vagy az intézkedéssel megbízott személy dönt.

(2) A tűzrendészeket és a rendőrséget, ill. szükség esetén a mentőket rendkívüli esemény bekövetkeztekor haladéktalanul értesíti az intézmény vezetője, vagy az Intézmény bármely dolgozója, aki telefon közelében tartózkodik. Az utóbbi esetben haladéktalanul tájékoztatja az intézmény vezetőjét e tényről.

(3) Az intézményvezető a szomszédos Scheiber iskolával dolgozott ki együttműködést a gyermekek bombariadó esetén történő elhelyezéséről.

(4) A rendkívüli esemény kapcsán az intézményvezető intézkedhet, akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

(5) A rendkívüli eseményekről, ill. bombariadóról hozott intézkedésekről az intézményvezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

(6) Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt azonnal a közvetlen felettesének jelenteni.

 

Reklámtevékenység szabályai

 

Az Intézményben tilos a reklámtevékenység. Ez alól kivétel a vezető által előzetesen egyeztetett, hozzájárulásával engedélyezett reklám, ha az a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal (korszerű táplálkozás, testedzés, stb.), a környezetvédelemmel (szelektív szemétgyűjtés, természetvédelem, stb.),a társadalmi, közéleti tevékenységgel (színház, kulturális eseményekkel) összefügg.

 

Tájékoztatása nevelési programról, az SZMSZ-ről és a házirendről

 

(1) A pedagógiai program, a bölcsődei szakmai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, az óvoda honlapján, valamint előzetes egyeztetés után a vezetői irodában tekinthető meg.

(2) Az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt személy minden év szeptemberében az összevont szülői értekezleten tájékoztatást ad a szülőknek a pedagógiai programról,a bölcsődei szakmai programról, SZMSZ-ről és a házirendről.

(3) Minden év szeptemberében, beiratkozáskor a vezető a házirend és SZMSZ egy példányát átadja a szülőknek. A szülők aláírásukkal igazolják, hogy az SZMSZ-t és házirendet megismerték, annak tartalmát magukra és gyermekükre nézve kötelező erejűnek tekintik.

 

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület a 2017. 07. 16. napján        tartott határozatképes ülésén, - óvodapedagógusok, gondozónők, és a nevelőmunkát közvetlenül segítő technikai dolgozók is elfogadták.

 

 

ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

 

  1. Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata.
  2.  Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2017/2018-as nevelési évtől hatályos
  3. A fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény azon tagjaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják a helyiségeit.
  4.  A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottja számára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.
  5. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket - jelen szabályzatnak a hirdetőtáblán való kifüggesztésével, illetve a www.benjaminovi.hu oldalon - tájékoztatni kell.
  6. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabálynak minősül az intézmény döntése, intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott eljárást megindító kérelem tekintetében.

 

 

Budapest, 2017. szeptember 1.

 

Rádainé Somosi Éva

intézményvezető

 

 

 

 

 

 

 UGRÁS FEL

 

 

 

 

 

 

 

Budapesti Zsidó Hitközség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

BENJÁMIN ÓVODA

PEDAGÓGIAI  PROGRAMJA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalomjegyzék

 

Az óvoda jellemző adatai..................................................................................... 3

Bevezetés.............................................................................................................. 4

Célképzés az óvodánk világában.......................................................................... 6

Jövőkép.............................................................................................................. 6

Gyermekkép....................................................................................................... 6

Óvodakép........................................................................................................... 6

Az óvodai nevelés céljai...................................................................................... 8

Funkciók, feladatok óvodánk világában.............................................................. 9

Az óvodai élet megszervezése............................................................................. 13

Az óvodai élet tevékenységformái...................................................................... 23

Játék................................................................................................................. 23

Művészeti tevékenységek.................................................................................. 25

Vers - mese....................................................................................................... 25

Ének – zene, énekes játék.................................................................................. 27

Rajzolás, mintázás, kézimunka.......................................................................... 28

Mozgás............................................................................................................. 29

A külső világ tevékeny  megismerése................................................................. 30

Munka jellegű tevékenységek............................................................................ 32

A tevékenységekben megvalósuló tanulás.......................................................... 33

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére........................................................... 35

Az óvoda hagyományos ünnepei és egyéb rendezvényei.................................... 36

Az óvoda kapcsolatai.......................................................................................... 35

Gyermekvédelem az óvodában.......................................................................... 47

Még egy dologról röviden................................................................................... 49

Ezt soha ne felejtsük el!...................................................................................... 50

Legitimációs záradék......................................................................................... 51

Irodalomjegyzék................................................................................................ 52

 

 

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI:

 

 

 

Az óvoda hivatalos elnevezése:

Budapesti Zsidó Hitközség Benjámin Óvodája

 

 

Az óvoda pontos címe, telefonszáma:

1142 Budapest, Ungvár u. 12.

Tel: 251-0577, 0630 525- 5068

 

 

Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma:

Budapesti Zsidó Hitközség

1075 Budapest, Síp u. 12.

Tel: 413-5500

 

 

Az óvodai csoportok száma:       4

 

 

Az óvoda vezetője, a program benyújtója:

Rádainé Somosi Éva és az óvoda közössége

 

 

 

 

 

 

BEVEZETÉS

 

 

   A modern korban élő zsidónak fel kell ismernie, hogy az élet célját és értelmét saját örökségében találja meg. A zsidó élet, amely a zsidóság örökségének hiteles értékeit és életstílusát tükrözi, egy zsidó számára gyönyörű és kellemes, ugyanakkor a nem zsidó világ számára is értelmet és jelentést hordoz. Ám annak, aki nem tud róla, annyit ér, mint az elásott kincs. Ha hallott is erről az örökségről, nem tudhatja, mekkora érték, ismeretei hiányosak, torzak. Így hát visszautasítja, mielőtt még a birtokába jutott volna, gyakran anélkül, hogy megpróbálná kiásni és megismerni a kincset, felbecsülni az értékét. Vigyázzunk: ez az örökség ma még létezik, ismerjük a forrásait, bár hellyel – közzel feledésbe kezd merülni. Rajtunk áll, fenn tudjuk – e azt tartani, megőrizhetjük – e a jövő számára.

 

   Egy generációnak már kimaradt az életéből ama bizonyos zsidó hagyományok őrzése, gyakorlása, melynek érdekében létrejött óvodánk.

 

   E kis közösség, szülők – nevelők – gyerekek közössége olyan óvodát hozott létre, melyben együtt gyakorolhatjuk, tanulhatjuk a zsidó kultúra hagyományait, szokásait, s egyben teljes mértékben betöltve az óvoda szokásos funkcióját is. A folyamatos napirenden belül a játék segítségével „tanítjuk” azokat a tudástartalmakat és zsidó hagyományokat, amelyek alapjául szolgálnak a zsidó életmódnak.

 

   Kialakítottuk azt a gyakorlatot, mely hangsúlyt fektet a családok mindennapi munkába való bevonására.

 

   A hétköznapjainkban dajkáink pedagógiai asszisztensi feladatokat látnak el. Vegyes csoportokban dolgozunk, mert hisszük, hogy a különböző korosztályok együttes életéből fakadó lehetőségek és élmények nagyon jó hatással vannak a személyiség fejlődésére.

 A családias légkör megteremtésével elértük, hogy óvodánk „ nyitott szelleme” a családok felé is kisugárzik.

 

   Előtérbe helyezzük a játék – munka – tanulás hármas eszközrendszerén belül a játékot, ugyanakkor törekszünk arra, hogy e három tevékenység ne különüljön el élesen egymástól a gyakorlatban.

 

   Helyzetünk különlegessége, hogy gyermekeink Budapest egész területéről, illetve esetenként külföldről járnak hozzánk egész, vagy részidőt töltve az óvodában.

 

   Az óvoda nem kifejezetten vallásos. Tekintve azonban, hogy a zsidó hagyományok és életmód szorosan összefügg a vallási, tradicionális szokásokkal, a gyerekek megismerkedhetnek a Biblia egyes elemeivel. Az egyes ünnepek alkalmával megtanulják azokat a dalokat, táncokat, amelyeket a zsidóság hagyományosan ilyenkor szokott énekelni. Hallgatnak meséket, történeteket és megtanulnak egy – egy héber nyelvi kifejezést is.

Az ünnepeket természetesen közösen tartjuk a szülőkkel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

CÉLKÉPZÉS ÓVODÁNK VILÁGÁBAN

 

 

Jövőkép

 

Szeretnénk, ha óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet, biztonságot, vidámságot adó, béke szigete lenne, ahol a gyermekek napjuk nagy részét örömmel, boldogan, önfeledt játékkal tölthetnék, kreatív, jókedvű, szakmailag kiváló, mindig megújulni képes óvónők irányításával.

 

 

Gyermekkép

 

   Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Ez a gondolat a Benjámin óvoda nevelésének is alappillére.

 

Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Tisztelik szüleiket, az óvónőket, dajkákat, bizalommal fordulnak hozzájuk. Bátran, egészséges önbizalommal, jól kommunikálnak, érzelmeiket képesek verbális és nonverbális módon is kifejezni, érdeklődőek, sok – sok tapasztalattal felvértezettek. Ügyesen mozognak, szeretik a sportot a természetet, a különböző művészeti tevékenységeket. Magatartás és viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelően fejlett, udvariasak, illemtudók, szeretik és védik a természetet.

 

 

Óvodakép

 

   Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig.

Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó – védő, szociális, nevelő – személyiségfejlesztő funkció.

Az óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

 

Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is).

 

Óvodánk a „gyermekmegőrzésen” túl (ezt a kifejezést társadalmunk alulinformált rétege használja) gondozza, ápolja, védi a gyermeket és mindent megtesz azért, hogy a családi közösséget kiegészítve szocializálja őket.

A gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyerekek és a szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul.

Az óvodai nevelésben  alapelv:

  1. a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés és bizalom övezi;
  2. a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiség fejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását.
  3. Az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai intézkedéseinket a gyermek személyiségéhez igazítjuk

 

Óvodánk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor – specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségi szintnek  megfelelő tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről, a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

 

A szülők, nevelők, gyermekek közössége őrizheti és gyakorolhatja ama zsidó hagyományokat, amelyek kimaradtak egy generáció életéből. Ápoljuk és fejlesztjük nyelvi nevelésüket, a zsidó életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat, fejlesztjük identitásukat a multikulturális nevelésen alapuló integrációs lehetőségeinken keresztül.

A jelenleg óvodánkban tartózkodó külföldi családoknak biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

 

Az óvodai nevelés céljai

 

A (2.5) 3 – 7 (8) éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének, érési jellemzőinek szem előtt tartásával programunk épít a hazai tradicionális nevelés értékeire, ötvözve azokat a korszerű fejlődéssel és a nevelés lélektani, neurológiai, gyógypedagógiai eredményekkel.

A gyermekek nevelése első sorban a családok joga és kötelessége. A gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet övezze. Jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, érdekeinek figyelembe vétele mindannyiunk kötelessége.

Óvodánk inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét.

Az óvodai nevelés eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására.

Mindannyiunk számára fontos a kialakult pedagógiai értékek megőrzése.

 

Óvodánk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg:

  1. sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása 
  2. az általános és speciális (judaisztikai) ismeretek kölcsönös és folyamatos átadása gyermek – nevelők – család hármas rendszerében
  3. környezetünkben és a világban jól eligazodó, kommunikatív, jól kooperáló, kreatív, öntudatos gyermekek nevelése
  4. meleg, szeretetteljes, második otthont adó óvodai nevelés
  5. az egyetemes zsidó vallás hagyományainak, kultúrájának, történetének, szokásainak elsajátítása

 

FUNKCIÓK, FELADATOK ÓVODÁNK VILÁGÁBAN

 

   „Az óvodai nevelés feladatai szerteágaznak, egymással összefüggnek, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. A nevelés során megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljainak kiteljesedését.”

 

Az óvoda funkciói:

  1. óvó – védő
  2. szociális
  3. nevelő – személyiségfejlesztő funkció

 

Az óvodai nevelés általános feladatai:

Az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Ezen belül:

  1. az egészséges életmód alakítása
  2. az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
  3. anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

Nevelési programunk fő törekvése, hogy a tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolakezdésre, az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre.

A program tartalmi kidolgozásánál a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára és fő tevékenységi formájára, a mozgásra és játékra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. A program nevelési keretét egy felől a gyermek természetes megnyilvánulási formái, másfelől az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége, harmóniája határozza meg.

 

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése.

Ezen belül:

  1. a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése
  2. a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése
  3. a gyermek testi képességei fejlődésének segítése
  4. a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése
  5. az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása
  6. a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása
  7. ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával, szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi – lelki  nevelési feladatok ellátása

A nevelésnek ez a területe mind a pszichikai, mind a fizikai egészséget, a harmóniát foglalja magába. Ennek alapfeltétele az érzelmi biztonság megteremtése, hiszen ebben az életszakaszban megszerzett ismeretek, készségek és szokások a későbbi életvitelt jelentősen befolyásolják.

A saját pozíciójában érzelmileg megerősödött gyermek képes csak a közösségben élni.

Az együttélés alapeleme a napirend, melyben teret kap az aktív tevékenység (levegőzéssel, fürdőzéssel) és a pihenés. Építenünk kell az önkiszolgálásra, ugyanakkor a gondozási teendőket tekintjük a pedagógiai tevékenység alapjának. Éppen a gondozás közbeni testi kontaktus az, amely során intim és egyéni kapcsolatba kerülhet gyermek és felnőtt. A testnevelés foglalkozásokon fejlesztésre törekszünk, ellenálló képességük növelésére, edzettségre, és harmonikus mozgásra.

Sokféle, változatos manuális tevékenységgel érjük el a finommotorikájuk kialakulását és fejlődését.

Valljuk, hogy az egészséges környezet és egészséges életmód kölcsönhatásban van, egymásra épül és egymást kiegészíti, ezért létfontosságúnak tartjuk a környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozását, melynek során kiemelten kezeljük a szülők szemléletformálását.

 

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása:

 

Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretet teli légkör vegye körül.

Számunkra fontos már óvodába lépéskor, hogy gyermekeinket pozitív érzelmi hatások érjék a gyermek – óvónő, gyermek – dajka, gyermek – gyermek kapcsolatokban. Ezek a pozitív attitűdök érzelmi biztonságot adnak számukra.

Óvodánk messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és az óvoda szoros együttműködésére törekszik. Ez teszi lehetővé, hogy az évszázadok alatt felhalmozódott egyetemes, nemzeti, etnikai értékeket, hagyományokat, szokásokat átadjuk, közvetítsük a gyermekeknek, alapozva aktivitásukra, érdeklődésükre.

Szociális érzékenységük fejlődését én tudatuk alakulásában figyelhetjük meg önkifejezés és önérvényesítő tevékenységeik alkalmával.

Lehetőségük van a természetes társas kapcsolataik kialakítására, a különbözőségek elfogadására, tiszteletére a cselekvés – kép – szó (kommunikáció, metakommunikáció) hármas egységének segítségével. A szocializációs élményekre épülő tevékenységek gyakorlása közben alakulnak erkölcsi tulajdonságaik (mint például együttérzés segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, önzetlenség) és akarati tulajdonságaik (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat ) szokás és normarendszerük.

A gyermeki nyitottságra építve segítjük elő, hogy gyermekeink rácsodálkozzanak a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tiszteljék és becsüljék azt országhatáron belül és kívül.

Fontos, hogy a Földön élők mássága, mint pl.: bőre színe, testi, lelki, értelmi hiányossága, szegénysége, vagy gazdagsága, vallása természetes jelenség legyen gyermekeink számára.

 

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása:

 

   Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében, az óvodai nevelési módszerek segítségével elsődlegesen a gyermekek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció alakulásával. Programunk lényeges része a beszéd, az anyanyelv és kommunikáció fejlesztése.

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet. A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk a gyermekeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

Az értelmi nevelés további feladatai egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

 

 

 

 

AZ ÓVODAI  ÉLET  MEGSZERVEZÉSE

 

Óvodánkban a nevelés a fenntartónk által jóváhagyott helyi óvodai nevelési program alapján történik, mely a gyermekek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szerveződik meg. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Óvodánk teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások óvodapedagógus irányításával folynak.

Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájukkal járulnak hozzá a nevelésünk eredményességéhez.

Lehetőséget biztosítunk a migráns és a magyar gyerekeknek, hogy megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

 

 

Személyi feltételek:

 

A Közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen a pedagógus kreativitása, az ismeretanyag csoportra, gyermekekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. Elvárásaink az óvónő felé:

  1. segítő, támogató, elfogadó, megengedő attitűd
  2. vidám, felszabadult, játéklégkör megteremtésének képessége
  3. differenciált nevelés iránti elkötelezettség
  4. jó empátiás készség
  5. környezettudatos szemlélet
  6. csapatjátékos

 

 

Tárgyi feltételek:

 

A program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésünkre állnak, mely megfelel a kötelező minimális eszköz és felszerelésjegyzékben foglaltaknak. Ezek folyamatos pótlása (elhasználódás miatt) és korszerűsítése azonban szükséges.

Az óvoda épülete, udvara, kertje, berendezése úgy lett kialakítva, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás és játékigényük kielégítését és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vettük körül.

Az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg – a mindenkori előírásokkal összhangban – megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvoda összes dolgozójának, lehetőséget teremt a szülők fogadására ( szülői értekezlet, fogadóóra, a nagy ünnepeken való aktivitás).

 

 

 

 

 

 

 

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Óvodánkban

 

I. HELYISÉGEK

 

csoportszoba

gyermekcsoportonként 1

4

tornaszoba

óvodánként 1

1

logopédiai foglalkoztató,

 

 

egyéni fejlesztő szoba

óvodánként 1

1

játszóudvar

óvodánként 1

1

óvodavezetői iroda

óvodánként 1

1

óvodavezető - helyettesi iroda

óvodánként 1

1

gazdasági  vezetői iroda

óvodánként 1

1

nevelőtestületi szoba

óvodánként 1

1

orvosi szoba

óvodánként 1

1

gyermeköltöző

gyermekcsoportonként 1

4

gyermek mosdó, W.C.

gyermekcsoportonként 1

4

Kiszolgáló helyiségek

 

 

felnőtt öltöző

épületenként 1

2

elkülönítö szoba

óvodánként 1

1

melegítőkonyha

óvodánként 1

2

tálaló, mosogató, ezen belül

 

 

felnőtt étkező

óvodánként 1

2

felnőtt mosdó

épületenként 1

2

felnőtt W.C.

épületenként 1

3

mosléktároló

óvodánként 1

2

szárazárú raktár

óvodánként 1

1

egyéb raktár

óvodánként 1

1

éléskamra

óvodánként 1

1

szertár

épületenként 1

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

 

1. Csoportszoba

 

 

óvodai fektető

gyermeklétszám szerint 1

110 db

gyermekszék

gyermeklétszám szerint 1

110 db

gyermekasztal

gyermeklétszám figyelembevételével

20 db

fényvédő függöny

ablakonként, az ablak lefedésére

8 db

 

alkalmas méretben

 

 

gyermekcsoportonként, a padló egy-

 

szőnyeg

ötödének lefedésére alkalmas

4db

 

méretben

 

játéktartó szekrény vagy polc

csoportszobánként 2

csoportszobánként 4 db

fektető tároló

valamennyi gyermekágy tárolásához

 

 

szükséges mennyiség

4

élősarok állvány

gyermekcsoportonként 1

4

hőmérő

gyermekcsoportonként 1

4db

óvodapedagógusi asztal

gyermekcsoportonként 1

4 db

felnőtt szék

gyermekcsoportonként 2

8 db

eszköz előkészítő asztal

gyermekcsoportonként 1

4 db

textiltároló szekrény

gyermekcsoportonként 1

4 db

edény- és evőeszköz tároló

 

 

szekrény

gyermekcsoportonként 1

4 db

szeméttartó

gyermekcsoportonként 1

4 db

2. Tornaszoba

 

 

tornapad

2

6

tornaszőnyeg

1

2

bordásfal

2

13

óvodai többfunkciós mászó

 

 

készlet

1

1

3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

 

tükör

1

1

asztal

1

2

szék

2

4

szőnyeg

1

1

 

 

 

4. Játszóudvar

 

 

kerti asztal

gyermekcsoportonként 1

4 db

kerti pad

gyermekcsoportonként 2

8 db

babaház

gyermekcsoportonként 1

2 db

udvari homokozó

gyermekcsoportonként 1

3 db

takaróháló

homokozónként 1

3 db

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést

 

 

segítő, mozgásigényt kielégítő

 

 

eszközök

V. rész szerint

 

5. Óvodavezetői iroda

 

 

íróasztal és szék

1 db - 1 db

1db - 1 db

tárgyalóasztal

1

1

szék

2

2

telefon

1

1

könyvszekrény

1

2

iratszakrény

1

1

6. Óvodavezető - helyettesi, gazdasági vezetői iroda (több iroda esetén a felszerelések

szükség szerint helyezhetők el)

 

asztal

felnőtt létszám figyelembe vételével

2 db

szék

felnőtt létszám figyelembe vételével

2 db

iratszekrény

2

3

lemezszekrény

1

1

számítógépasztal és szék

1 db - 1 db

1 db - 1 db

telefon

1

1

fax

1

1

számítógép

1

2

nyomtató

1

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7. Nevelőtestületi szoba

 

 

fiókos asztal

pedagógus létszám szerint 1

4

szék

pedagógus létszám szerint 1

20 db

könyvtári dokumentum

500

500

könyvszekrény

2

8

tükör

1

1

mosdókagyló

1

1

 

berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX.3.) NM r. előírásai

8. Orvosi szoba

szerint

 

9. Gyermeköltöző

 

 

öltözőrekesz, ruhatároló, fogas

gyermeklétszám figyelembevételével

110

öltözőpad

gyermeklétszám figyelembevételével

32 db

10.Gyermekmosdó, W.C.

 

 

törölközőtartó

gyermeklétszám figyelembevételével

110

falitükör

mosdókagylónként 1

mosdónként 1(összesen 4)

hőmérő

helyiségenként 1

4

rekeszes fali polc(fogmosó tartó)

gyermeklétszám figyelembevételével

110

 

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK

 

egyéni tisztálkodó szerek

felnőtt és gyermeklétszám szerint 1

20, illetve 110

tisztálkodó felszerelések

mosdókagylónként 1

24db - 24 db

fésűtartó

csoportonként 1

4

törölköző

felnőtt és gyermeklétszám szerint 3

60, illetve 330

abrosz

asztalonként 3

40 "tejes",40 "húsos"

takaró

gyermeklétszám szerint 1

110

ágyneműhuzat, lepedő

gyermeklétszám szerint 3

a szülők hozzák - viszik

 

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

 

szennyes ruha tároló

óvodánként 1

1

mosott ruha tároló

óvodánként 1

1

 

 

 

mosógép

óvodánként 1

1

vasaló

épületenként 1

1

vasalóállvány

épületenként 1

1

szárító állvány

épületenként 1

2

takarító eszközök

épületenként 1

csoportonként mindenből 1

kerti munkaeszközök, szerszá-

 

 

mok

óvodánként 1

mindenből 2

hűtőgép

épületenként 1

2

porszívó

épületenként 1

1

 

V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK

 

1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz - fajtánként

 

különféle játékformák (mozgásos

 

 

játékok, építő - konstruáló játé-

 

 

kok,szabályjátékok, dramatizá-

 

a csoportszobai és az udvari

lás és bábozás, barkácsolás)

a gyermekek 30% - ának megfelelő

játékokból egyaránt csopor-

eszközei

mennyiségben

tonként 5 db - 6 db

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést

 

udvari: csoportonként 3- 4db

segítő, mozgásigényt kielégítő

gyermekcsoportonként a gyermek-

csoportszobai:csoportonként

eszközök

létszám figyelembevételével

2 - 3 db

ének, zene, énekes játékok

gyermekcsoportonként a gyermek-

csoportonként mindenből

eszközei

létszám figyelembevételével

5db - 6db

az anyanyelvi fejlesztésnek,

gyermekcsoportonként a gyerme-

csoportonként 15 féle képes-

a kommunikációs képességek

kek 30% - ának megfelelő

könyv, mesekönyv 2 példány-

fejlesztésének eszközei

mennyiségben

ban

értelmi képességeket (érzékelés,

 

 

észlelés, emlékezet,figyelem,

 

 

képzelet,gondolkodás) és a

gyermekcsoportonként a gyerme-

csoportonként mindenből

kreativitást fejlesztő anyagok,

kek 30% - ának megfelelő

3 db - 4 db

eszközök

mennyiségben

 

ábrázoló tevékenységet fejlesz-

 

 

tő(rajzolás,festés, mintázás,épí-

 

 

tés,képalakítás,kézimunka)

gyermekcsoportonként a gyermek-

csoportonként mindenből

anyagok, eszközök

létszám figyelembevételével

15 db - 20 db

a természeti - emberi - tárgyi

 

 

környezet megismerését elő-

gyermekcsoportonként a gyermek-

csoportonként mindenből

segítő eszközök anyagok

létszám figyelembevételével

5 db - 6 db

munka jellegű tevékenységek

gyermekcsoportonként a gyermekek

csoportonként mindenből

eszközei

30% - ának megfelelő mennyiségben

5 db - 6 db

2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök

 

video (lejátszó)

óvodánként 1

csoportonként 1

TV

óvodánként 1

csoportonként 1

magnetofon

három csoportonként 1

csoportonként 1

diavetítő

épületenként 1

csoportonként 1

vetítővászon

épületenként 1

csoportonként 1

hangszer (pedagógusoknak)

óvodánként 1

pedagógusonként 1

hangszer (gyerekeknek)

gyermekcsoportonként a gyermekek

csoportonként minden hang-

 

30% - ának megfelelő mennyiségben

szerből 2 - 3 db

 

VI. EGÉSZSÉG - ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

 

étel - mintavétel (üvegtartály)

 

 

készlet

óvodánként 1

2

mentőláda

óvodánként 1

1

gyógyszerszekrény (zárható)

óvodánként 1

1

mukaruha

A Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról

 

szóló 1993 évi XXXIII. tv.és végrahajtási rendeletei alapján az óvodai

 

kollektív szerződés szerint

 

védőruha

A munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII.tv és végrehajtási rendele-

 

tei alapján az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint

tűzoltókészülék

az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

 

VII.HELYI SAJÁTOSSÁGAINKBÓL ADÓDÓ HELYISÉGEINK, ESZKÖZEINK

 

tanzsinagóga

1 helyiség

 

"tejes" tálalókonyha

1 helyiség a "tejes" ételek tálalására (kóserság miatt)

 

"húsos" tálalókonyha

1 helyiség a "húsos ételek tálalására (kóserság miatt)

 

biztonsági őr szobája

1 helyiség

 

menórák

csoportonként 1

 

chanukiák

csoportonként 1+ 1 a tanzsinagógában

Sabati gyertyatartók

csoportonként 1 pár + 1 pár a tanzsinagógában

kipák

csoportonként, kisfiúnként 1 - 1db

 

könyvek

a zsidó liturgiához, Izrael történelméhez kapcsoló irodalom,

 

30 könyv

 

 

 

 Napirend, hetirend:

 

Óvodai tevékenységeinket úgy szervezzük meg, hogy eleget tudjunk tenni az óvodai neveléssel a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainknak.

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint a helyi szokásokhoz, igényekhez.

A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva  a játék kitüntetett szerepét. A napi – és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai közösen alakítják ki.

 

   A gyermekek óvodai életét céltudatosan alakítjuk. A napirend biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését azzal, hogy megfelelő időkeretet jelöl meg minden tevékenységhez. Ugyanakkor a rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. A napirendben vannak olyan stabil elemek, amelyektől egyetlen óvodai csoport sem tekinthet el(pl.: étkezés, pihenés…).Így van ez a mi esetünkben is: a reggeli és az uzsonna folyamatosan, a pihenés igény szerint  történik. Az 5 – 6 – 7(8) éveseknek csendes elfoglaltságot biztosítunk a pihenőidő második felében.

 

A napirend kialakításánál még egy speciális dolgot kellett figyelembe vennünk, s ezek pedig a kóser háztartással és étkezési szokásokkal kapcsolatosak. Meghatározott időnek (minimum 3 órának) kell eltelnie a tejes és húsos ételek elfogyasztása között.

Napirendünk általában a következő:

  1. Reggel 7 órától délután 17 óráig vagyunk nyitva. (A nyitvatartási időt a „zsinagógai év” által meghatározott ünnepek és istentiszteletek rendje befolyásolja.)
  2. A gyerekek reggel 7 órától  8.30 – ig folyamatosan érkezhetnek. Előre jelezve a meghatározott időponton kívül is jöhetnek. Az átöltözésben a szülő és a dajka is részt vesz. Köszönésre szoktatjuk őket.
  3. Folyamatos napirendet biztosítunk.
  4. Érkezéstől kezdve játszanak, reggeliznek és lehetőséget biztosítunk a játéktevékenységekben megvalósuló tanulásra is.
  5. Kb. 10.30 órától 11.30 – ig az udvaron tartózkodnak a gyerekek. Ezután együtt ebédelnek.
  6. Minden gyerek maga dönti el, hogy mennyit kér enni. Kb. 13 órától kb. 15 óráig tart a csendes pihenő. A gyerekeket mindig élő mesével, élő énekkel, zenével altatjuk.
  7. Ha az időjárás engedi a tevékenységek nagy részét természetes környezetben tartjuk.
  8. Ébredés után folyamatos uzsonna, szabadon választott játék hazamenetelig.

 

 

A heti rend nem napokhoz kötött tevékenységeket jelent, hanem egy – egy környezeti, vagy matematikai téma köré csoportosított ismeretek tapasztalatok, élmények feldolgozását segítő tevékenységek rendszerét.

A heti rendet minden csoportban a pedagógusok határozzák meg, figyelembe véve az adott korosztály általános és a szükséges egyéni fejlesztés különböző feladatait, és a gyerekek igényeit, érdeklődését.

Szokásainkból, hagyományainkból adódóan a pénteki napon a heti rendben a Sabat (a Szombat köszöntése) mindig ugyanabban az időpontban történik. Ebben az időpontban, ebéd előtt az egész óvoda  apraja és nagyja gyertyagyújtással, ünnepi énekekkel, rabbi irányításával köszönti az ünnep bejövetelét.

AZ ÓVODAI  ÉLET  TEVÉKENYSÉGFORMÁI

 

JÁTÉK:

 

  A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége és így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Minden egyéb tevékenység a játékkal függ össze, illetőleg a játék fejlődése az egyéb tevékenységfajtákat készíti elő.

A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.

Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy a megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz.

A jól játszó gyerekek lesznek képesek a már egyéb, tudatosan vállalt, célirányos tevékenységfajtákra.

Fejleszti szocializációs képességüket. A játékban való kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, elfogadás, hierarchiák megélése mintegy előrevetíti a majdan ténylegesen megélt viszonyokat. Segít tájékozódni a sokszínű jelzések között.

A játék értelmi képességeiket is fejleszti. Szókincsük és közlési képességük folyamatosan gyakorlódik. A különböző játékfajták során ügyesedik manualitásuk, fejlődik kitartásuk és kritikai érzékük.

Mindezekből következően – minden az óvodáskorban előforduló – játékfajtának sajátos értékrendje van.

Tekintve, hogy óvodánkban vegyes életkorú csoportokról van szó, jól játszó csoport esetén mindig, minden játékfajta jelen van.

Nem baj, ha a nagyobb gyerekek egy – egy napra „visszaesnek” egy már kinőtt játékfajtába, és az sem baj, ha a picik kissé passzívan vesznek részt a nagyobbak játékában.

A mozgásos gyakorló játékokhoz megfelelő helyet biztosítunk. Egy – egy játékeszközből több van, hiszen a kicsik még nem szívesen kérik el egymástól eszközeiket. Hagyjuk magában tevékenykedni az egyedül, akár csak hangokkal játszadozó kicsit, akár hosszú percekre is.

Az ismétlés örömét, a funkció örömöt meghagyjuk nekik. Rakosgatás közben, a manipuláció folyamán ötletekkel, segítségnyújtással járulunk hozzá a konstrukciós játék kialakulásához. Sokféle anyagból, színből, formából, méretből, álló konstrukciós szereket használunk. Fantáziájuk, ügyességük önkéntelenül is fejlődik ezáltal.

Az elkészített műveket 1 – 2 napig meghagyjuk (a szőnyegen is), megmutatjuk a szülőknek is.

Minden csoportszobában vannak bábok. A bábnak, mint eszköznek több variációja van. Veszünk és készítünk is mindegyikből többet. A bábok mindig elöl vannak. A dramatizáláshoz külön fiók, vagy kosár van, amelybe tartják a játékszereket. A gyerekek bármikor „beöltözhetnek” akár szerepjátékhoz, akár előadáshoz.

Az eszközök között szerepelnek a zsidó hagyományhű élet kellékei is (kipa, gyertyatartó, fejkendő, trenderli, stb.). Minden csoportszobában van egy szekrényrész, fiók, vagy láda tele barkács felszereléssel. A szerszámok kisméretűek és biztonságosak.

 A játék folyamatában az óvodapedagógus jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét.

A szerepvállalás (kérésre), az eszközadás (ha látja az óvónő, hogy ez lendíti tovább a játékot), az ötletadás (ha a gyerekek megakadnak) mind – mind a „beavatkozásnak” olyan módjai, amelyek előre nem tervezhetők. A pillanatnyi szituáció dönti el, hogy mely változatát alkalmazzuk. Sokszor elég egy – egy metakommunikatív jelzéssel (tekintet, érintés, hangszín, stb.) „közölni” a gyerekkel, hogy jól teszi, amit tesz, ezzel adunk megerősítést további játékához. A negatív tartalmú játék nem agresszió. A gyerekek élményei nem mindig pozitívak. A másra és önmagára nem veszélyes agresszív játékot engedjük, vagy áttereljük más tevékenységbe (nem büntetésképpen), hogy feszültségeiket ne a valós kapcsolataikban, hanem a játékukban vezessék le, élvezhessék ki.

A játék a legalkalmasabb a gyerek megismeréséhez.

A „mit” játszás információt ad, de a „hogyan” játszás a gyerek mélyebb rétegeibe enged bepillantani. Az örömök, vágyak, feszültségek, agressziók, félelmek információk, mind – mind nyomon követhetők a gyerek játékának megfigyelése során.

Óvodánkban fontos a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése.

 

 

MŰVÉSZETI  TEVÉKENYSÉGEK - KULTÚRAÁTADÁS

 

VERS, MESE:

 

Kultúraátadás, mely a gyermek természetes megnyilvánulásaira építve, tudatosan átörökíti, közvetíti az örök emberi értékeket. Komplexitását elsődlegesen a környezet megismerésén keresztül biztosítjuk. Ebben a folyamatban kiindulópontnak tekintjük a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat. Ezekre a tapasztalatokra építve, ezeket új élményekkel, ismeretekkel gyarapítva juttatjuk el a gyermekeket egyéni és életkori fejlődési ütemüket figyelembe véve, magasabb szintre. A családdal való együttnevelés  során figyelembe vesszük, hogy különböző otthoni környezetből érkeznek gyermekeink. Tekintettel vagyunk a családban kialakult kulturális, világnézeti, etnikai hagyományokra, figyelemmel kísérjük és elősegítjük ezek spontán gyermeki megnyilvánulásait egymásra való hatásukat.

A mese, a vers ősi forrása  az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermeknek.

 

   A szóbeliség kifejlődése mindig a metakommunikációs jelzések kialakulása után következnek be. A nyelvi szocializáltság tehát a fejlődésnek egy összetettebb szakaszát jelzi.

 

A meta – és nyelvi kommunikáció nem választható el egymástól az óvodai élet keretein belül sem.

 

Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai élet egészét. Már a beszoktatásnál figyeljük a gyerekek szóbeli kifejezőkészségét. Minden gyerek számára lehetőséget teremtünk, hogy gondolataikat kifejezzék, sőt erre kifejezetten inspiráljuk őket. A nehezen oldódó gyerekek számára személyes, intim szférát próbálunk teremteni, mondókázgatunk, mesélünk nekik, beszélgetünk velük. A beszédhibás gyerekeket legkésőbb 4 – 5 éves korban látnia kell logopédusnak, nagycsoportban pedig szükséges a logopédus aktív közreműködése. Bizonyos segítséget azonban az óvónő is adhat. A helyes beszédtempó, tiszta kiejtés, nyelvi játékokkal is erősíthető.

Sok mesét, verset hallanak a gyerekek, amit hallás után hamar megtanulhatnak.

Az ismétlés öröme a mesére is vonatkozik, ezért sokszor elmesélünk egy – egy mesét. A kicsiknek egyszerű, rövid, állatokról, gyerekekről szóló történeteket mondunk, népmeséket és igazi történeteket a nagyobbaknak. A gyerekek hamar megszokják a mese jellegzetes jegyeit.

Bibliai történeteket, az Ó Testamentumot mindenképpen megismertetjük a gyerekekkel. Egy – egy jellegzetes történetet sokszor elismételünk nekik (pl.: Mózes története, József története, Eszter története). Ezeken kívül még vannak olyan történetek, amelyek zsidó ünnepekhez kapcsolódnak. Így pl.: a Chanukához a fánk története, Pészachkor Mózes sorsa, Purimkor Eszter története.

Ezeket elmeséljük a gyerekeknek, majd feldolgozzuk, mint irodalmi anyagot. A kisebbekkel bábozunk, a nagyobbak viszont már el is játszhatják elődeik nagy cselekedeteit.

 

Készítünk bábokat, figurákat, szemléltető bábokat, eszközöket is. Ezek az eszközök sohasem hivalkodóak, hogy ne nyomják el az irodalmi élmény hatását. Sokszor mesélünk a gyerekeknek eszköz nélkül is. Ilyenkor különösen fontos a mesélés technikai elemeinek hibátlan használata (mimika, tempó, hangszín, stb.).

Lehetőséget teremtünk, hogy a gyerekek is bábozhassanak, meséljenek, kitaláljanak történeteket, verseket, meséket, melyeket mozgással és/vagy ábrázolással kombinálva kifejezhessék önmagukat. Mondogathatnak láncmeséket, csalafinta meséket, stb.

Nézegethetnek mesekönyveket, mesélhetnek a képekről. Elvisszük őket könyvtárba is.

 

CÉLUNK:

  • A nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel, a biztonságos önkifejezés megalapozása
  • A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése
  • A magyar és az interkulturális értékek átörökítése
  • A szülők nevelési szemléletének formálása

 

 

 

 

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

 

A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget.

Óvodánkban a népi gyermekjátékdalok, az ölbeli játékok, énekes játékok és a kortárs gyermekdalok, a meseszerű komolyzenei alkotások (pl.: Prokofjev: Péter és a farkas, Csajkovszkíj: Diótörő stb.), az izraeli gyermekdalok  fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei műveltségének és kreativitásának alakításában és örömet nyújtanak számára.

Fontos a zenei képesség fejlesztéssel párhuzamosan, hogy gyermekeink örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek.

A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük hazai értékeinket és a migráns családok otthonából érkező zenei világot.

Hagyományainkból adódóan ezen kívül kiemelt szerepet kapnak fő ünnepeink (Ros Hasana, Szukkot, Chanuka, Tu Bisvát, Purim, Pészach,Savuot, Sabat) alkalmával énekelt egyszerűbb imák és gyermekdalok.

 

CÉLUNK:

  • A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása.
  • A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése
  • A hazai és a migráns gyerekek kulturális értékeit is figyelembe vevő dal és zenei anyag választás
  • A közös éneklésben és zenei tevékenységben való részvétel legyen örömteli felnőttnek, gyereknek egyaránt

 

 

 

 

RAJZOLÁS, FESTÉS,MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

 

A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja.

Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermekek számára.

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka az ábrázolás különböző fajtái a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.

 Ezen kívül ismerjék meg és jelenítsék meg alkotásaikban Izrael zsidó jelképeit és motívumvilágát.

 

 

CÉLUNK:

  • A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezéséhez a lehetőségek biztosítása
  • Az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környeztet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására
  • Esztétikai érzékük, szép iránti fogékonyságuk alakítása
  • Képi – plasztikai kifejezőképesség, komponáló - , térbeli tájékozódó – és rendezőképességek alakulása, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodása és annak képi kifejezése: a gyermekek tér – forma – és szín gazdagodása, képi gondolkodásuk fejlődése, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző alapelemeivel és eljárásaival
  • A helyes ceruzafogás elsajátíttatása, a helyes vonalvezetés tudatosítása (balról jobbra, föntről lefelé, a magyar írás szabályai szerint)

 

 

 

MOZGÁS

 

A mozgásfejlesztés igen tágan értelmezhető. Az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését elősegíti.

Kedvezően befolyásolja az értelmi, és a szociális képességek alakulását. A tornának, játékos mozgásnak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek a teremben és a szabad levegőn eszközökkel és eszközök nélkül, spontán, vagy szervezett formában, az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk.

Felvállaljuk az urbanizációs ártalmak és a gyermekek körében is mindinkább terjedő mozgásszegény életmód, csökkenő mozgástapasztalatok ellensúlyozását, úgy a gyermekek mozgáslehetőségeinek színesítésével, mint a szülők meggyőzésével, szemléletformálásával.

 

 

CÉLUNK:

  • A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásigényük kielégítése
  • A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel megalapozása
  • A mozgástapasztalatok bővítése és a mozgáskészség kialakítása
  • A testi képességek fizikai erőnlét fejlesztése (Kondcionális és koordinációs).
  • Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.
  • A mozgáskultúra fejlesztése( izraeli táncok tanulása), mely segíti a térben való tájékozódást a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

 

 

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

Természeti – emberi – tárgyi környezet

 

A külső világon, környezeten értjük egyrészről a külső természeti környezetet (természet, víz, levegő, talaj, növények, állatok), másrészről a külső, ember alkotta, épített környezetet (épületek, a tárgykultúra, műemlékvédelem, a téralkotás, az eszközök és anyagok ökológiája, környezetbarát szokások, hulladékkezelés, vásárlás és árú cikkek, az emberi kapcsolatok, a városi környezet).

Tisztában vagyunk vele, hogy a nevelés nem megy egyik napról a másikra, tudjuk, hogy a szóbeli közlés a környezet alakításában nem lehet elsődleges, nem lesz belőle szokás, életforma. Környezettudatos természetbarát életformára pedig magával a mindennapi élettel tudunk nevelni. A közvetlen élményeken alapuló tevékenység hatására fejlődik majd a gyermekek érzékenysége, és alapozódik meg a természettel együtt élni tudó és természetet védő ember szokása.

A környezet minél átfogóbb megismertetése lehetőséget ad az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait az adott tájra, helységre jellemző néphagyományok közvetítésére.

Hagyományok által őrizhetjük meg a tudást, tapasztalatot, melyet elődeink felhalmoztak. Ez esetünkben nem csak a magyar kultúrára vonatkozik, hanem kitekintést adunk a nemzetközi, kiemelten a zsidó értékek közvetítésére.

Ha mindehhez hozzájárul az óvodapedagógus érdeklődése, lelkesedése, empátiás készsége, színes egyénisége, továbbá az őt körülvevő felnőttek – különösen az érzelmileg közelálló dajka – pozitív példája biztos, hogy gyermekeink megszeretik környezetüket, ragaszkodnak ahhoz, lehetőségeikhez képest védik és megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodnak benne.

A külső világ tevékeny megismerésének témaköreit mindig az aktuális évszakok, napszakok, események, ünnepek (világi és vallási) határozzák meg.

Nevelésünk során alkalmazkodunk a gyermek életkori sajátosságaihoz és egyéni fejlettségéhez, a megvalósítás az apró történéseken keresztül érvényesül. Tekintettel arra, hogy olyan nagyvárosban élünk, ami negatív mintát közvetít és nehéz  a természettel  szépséget gyakran mellőzött, épített környezettel harmóniában élni, hangsúlyos szerepet szánunk a természeti és társadalmi környezethez való pozitív viselkedési formák, és magatartásmódok alakításának.

 

 

 

CÉLUNK:

  • A természeti és épített környezet megismertetésével sokszínű tapasztalathoz juttatás, készségek, képességek alakítása
  • A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása
  • Ünnepek és hagyományőrzés formájában közvetítjük az egyetemes, nemzeti kultúra értékeit, hagyományait
  • Megismertetjük a környezetvédelem alapjait, a föld, a levegő, a víz, a növény és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét
  • Megalapozzuk és példát mutatunk a környezetbarát szokások betartásával( pl: takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, illetve a hulladékkezelés, szelektálás)
  • Séták, kirándulások alkalmával gyakoroltatjuk az elemi közlekedési szabályokat és felhívjuk a figyelmet a közlekedési kultúra alapelemeinek megtartására földön, vízen, levegőben.
  • Felkeltjük az érdeklődést a múzeumok látogatása iránt.

 

Mennyiségi és formai összefüggések

 

Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül beszédükbe.

 

CÉLUNK:

 

  • A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése megtapasztaltatása
  • A matematikai érdeklődés felkeltése
  • A logikus gondolkodás megalapozása
  • A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása, szabályjátékok megismertetése
  • A térbeli viszonyok, irányok és helyzetek pontos megnevezése
  • Számfogalom előkészítése, megalapozása
  • Tapasztalatszerzés a geometria körében

 

 

   MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

 

A játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű tevékenység a szociális és kognitív készségek, képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere.

A munka nem csak a gyermekekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetére is, azt formálja, átalakítja tevékenysége során.

A gyermekmunka – jellegéből adódóan – önként, azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység (önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállat naposi, vagy egyéb munka, a környezet, a növény és állatgondozás, stb.)

 

CÉLUNK:

  • A munka végzéséhez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása
  • Kognitív: pontosan értsék meg, mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon összpontosítási képességük.
  • Érzelmi, akarati: alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk.
  • Szociális, társas: alakuljon ki felelősségérzetük, feladattudatuk, mert ez a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája (sokat mesélünk a gyereknek Izrael Állam alakulásáról, melyet kétkezi munkával építettek fel).

  

 

A TEVÉKENYSÉKEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

 

Értelmezésünk szerint a tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel, mely a pszichikus képességstruktúrákon keresztül sok – sok mozgással és játékkal alakítható.

Fontosnak tartjuk az ismeretek átadását, bővítését, de nem a mennyiséget tartjuk fontosnak, hanem a tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztését.

Olyan tanulást támogató környezetet teremtünk, amelyben az óvodapedagógus épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire,  különböző tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben ad lehetőséget a tapasztalásra, felfedezésre, ezáltal erősítve a gyermeki kreativitást. Alkalmazunk csoportmunkát, önálló, egyéni tanulási formát is, témától és egyéntől függően. Az egyes eltérő képességű gyermekek számára más feladatokat adunk, más időkeretet biztosítunk, és eltérő módon értékeljük őket.

A feladatokat nem csak az életkor szerint differenciáljuk, hanem a képességek szerint is.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

  1. Utánzásos, minta – és modellkövetéses magatartás és viselkedéses magatartás, (szokások alakítása)
  1. A spontán, játékos tapasztalatszerzés
  2. A cselekvéses tanulás
  3. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés
  4. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés
  5. A gyakorlati problémamegoldás
  6. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakoztatását.

 

CÉLUNK:

    • Az alap – kultúratechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése
    • Az ismeretek adekvát alkalmazására, felhasználására felkészítés, a gyermekek kompetenciájának alakítása
    • Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása
    • A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése( zenei, ábrázoló, matematikai, pszichomotoros, szociális)
    • Részképesség - lemaradás, illetve egyéb potenciális tanulási zavar időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek és az óvodavezetőnek
    • A gyerekek mesékből, versekből, történetekből és képek segítségével tanulják meg, hogy a zsidóság létezése óta mindig, minden körülmények között megszervezte magának a tanulás lehetőségét.

A gyermekek fejlődésének nyomon követése:

Ahhoz, hogy tudjuk, hogy mely területen kell fejlődnie a gyermeknek, meg kell őt ismerni. A megismerés arra alkalmas, hogy az adott pillanatot értékeljük. Így tudjuk meg, hogy honnan „mehetünk tovább”. A gyerekek egyéniségét figyelembe vevő pedagógus tudja, hogy az óvodás gyermek folyamatosan érik, változik. Minden területet meg kell ismerni, mérni, értékelni.

A mindennapi megfigyeléseket, melyeket a naplóban rögzítünk, összerendezett munka, tudatosság jellemzi. Ezt egészíti ki a gyermekek fejlődésének nyomon követése táblázatos formában.

A Scheiber iskola kérésére a 6 – 7 – 8 éveseket a DIFER Programcsomag alapján is értékeljük. A mérések, értékelések eredményeit óvodán belül a nevelőkkel (dadus nénikkel is), fejlesztőpedagógussal és logopédussal beszéljük meg; óvodán kívül az iskolai tanítókkal, és amennyiben szükséges, a Nevelési Tanácsadóval is konzultálunk. Természetesen a szülőknek is lehetőséget biztosítunk, hogy betekintést nyerjenek a mérések, értékelések eredményeibe.

 

     A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:

 

  1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, 6 – 7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.
  2. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás, az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
  3. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges:
  4. Testi, lelki, szociális érettség
  5. Teste arányosan fejlett, teherbíró, mozgása összerendezettebb, harmonikusabb
  6. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika
  7. Nyitott, érdeklődő, a tanuláshoz szükséges képességei fejlődnek, érzékelése, észlelése differenciálódik (téri észlelés, tájékozottság, térbeli mozgásfejlettség, testséma kialakulása, vizuális és akusztikus differenciálódás)
  8. Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, szándékos figyelem, melynek folyamatosan növekszik tartalma és terjedelme
  9. Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás
  10. Érthetően, tisztán, folyamatosan kommunikál, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni magát, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét
  11. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról szűkebb és tágabb környezetéről, ismeri a viselkedés alapvető szabályait a természeti és társadalmi környezetben egyaránt, elemi mennyiségi ismeretei vannak.
  12. Szociálisan is éretté válik az iskolára, az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes lesz a felnőttekkel és gyermektársakkal kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre
  13. A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését
  14. Feladattudata,kitartása,munkatempója,önállósága,önfegyelme kialakulóban van

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhetők csak el a fentiekben leírtak.

 

 

 

AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI ÉS EGYÉB RENDEZVÉNYEI

 

   A zsidó ember mindent Istenének köszön meg. Azt is, hogy él, hogy reggel képes felkelni, hogy van mit ennie, és azt is, hogy módjában áll gyermekeinek zsidó nevelést adni és így a zsidó lét kontinuitását biztosítani. A zsidó ünnepeink szólnak az egyénnek, a családnak, a családon túl is az egyetemes emberiségig bővülő minden közösségnek.

Megszólaltatják a legváltozatosabb érzéseket, a legváltozatosabb hangulatokat…

A Tóra, a zsidó Tan, Mózes öt könyve, a zsidó Biblia, amit a hagyomány írott Tannak nevez – a zsidó nevelés alapját képezi. Ehhez csatlakozik a Szóbeli Tan, a Misna, a Talmud, a zsidó bölcsek élettapasztalatainak tárháza – mely mint a víz a halnak a zsidóság életeleme, élet elixíre. Az olyan helyen, ahol nincs zsidó nevelés, ahol a zsidó Tan hangja – Jákob hangja – nem zeng a Tanházban, ott a zsidóság kihalásra van ítélve.

 

A zsidó ünnepek, hagyományok

 

Programunk egésze magába foglalja a zsidó hagyományok ápolását.

A manuális tevékenység (írás – ábrázolás), a bibliai ismeretek, a zene, a jelképek használata a játékok folyamán, képnézegetés Izraelről, mind – mind a kultúra jegyeinek gyakorlását hivatott szolgálni.

 

A zsidó óvoda legkiemelkedőbb sajátossága az ünnepek megtartása. Feltétlen célunk, hogy a gyerekek megszeressék és ezáltal az érzelmi színezet által tanulják meg az ünnepek lényegét és gyakorolják azokat. Az érzelmi szint növelése, valamint a szülők „nevelése” érdekében is célszerű az ünnepekre való készülődést együtt végezni. Bizonyos ünnepeket az egyes csoportokon belül, másokat óvodai szinten érdemes megtartani. Közösen ismerkedjenek meg (a családdal együtt) az ünnep eszközeivel, szimbólumaival, és készítsék is el azokat (pl. : Szukkotra sátrat, Purimra álarcokat, Chanukára chanukiát, Pészach előtt takarítsanak ki, stb.).

Együtt tanulják meg az ünnepekhez tartozó meséket, dalokat, táncokat. Mindenek előtt minden héten köszöntsék a Szombatot. A Szombat, mint pihenőnap a világ teremtésére és az Egyiptomból való megszabadulásra emlékeztet. Évezredek óta, folyamatosságában is a Zsidóság egyik legfontosabb parancsolata a Szombattal foglalkozik.

 „Este lett, reggel lett: a hatodik nap. Amikor így elkészült az ég és a föld és minden seregük, amikor befejezte Isten a hetedik napra a művét, melyet alkotott, - megpihent a hetedik napon minden művétől: majd megáldotta Isten a hetedik napot és megszentelte azt, mert azon szünetelt.”

Ünnepi kalácsot gyúrunk, kitakarítjuk a csoportszobákat, majd  tanzsinagógában az egész óvoda apraja és nagyja ( szülők is , ha kedvük és idejük van) együtt köszönti a Szombatot. A szertartásnak ez a része héber nyelven folyik, rabbi irányításával.

 

A zsidó ünnepeknek nincs pontos időpontjuk, dátumuk. A zsinagógai év által vannak meghatározva. Az viszont biztos, hogy ugyanazon ünnep mindig ugyanazon évszakra esik.

 

Rosh Hasana – Új év  (őszi ünnep)

 

A Rosh Hasana nem csak a világ teremtésének, de az emberi lélek újjászületésének is ünnepe.

Az ünnep beköszöntése előtt az édesapa megáldja gyermekeit.

Az Istentisztelet utáni vacsoránál kerek barheszt szelnek fel. Só helyett mézbe mártják, hogy az Új év édes legyen. Ezt a szokást mi is betartjuk az óvodában, mézbe mártjuk az almát, barheszt a gyerekekkel és jókívánságainkkal köszöntjük egymást: „Lösónó tajvó tikoszév vöszéhoszém! – Boldog esztendőre légy beírva Isten előtt a Nagy Könyvben!”

Mivel ez elsősorban családi ünnep, az ünnephez tartozó egyéb szertartás családi program része pl.: a zsebünkből kenyérmorzsákat dobunk a vízbe, szimbolikusan így akarunk megszabadulni hibáinktól. A gyerekek persze úgy értelmezik ezt a kedves szokást, hogy ilyenkor „megetetjük a halakat”.

A Nagyünnepi liturgia legkiemelkedőbb része a sófárfúvás. Mi ennek a hangszernek a megszólaltatásával indítjuk minden évben a nevelési évünket.

 

Jom Kippur – Engesztelés napja

 

A zsidó vallás legfontosabb, legszentebb és legnagyobb ünnepe. A zsidó tanítás szerint Rosh Hasana napján megíratik és Jom Kippurkor megpecsételtetik minden ember, minden teremtmény sorsa. A zsidó szokás szerint az ünnepi vacsorát 25 órás böjt követi, mely természetesen csak a felnőttekre vonatkozik.

Mielőtt beköszönt az ünnep a hagyomány szellemében minden jót kívánunk egymásnak. Sőt! Akik haragszanak egymásra, azoknak is ki KELL békülni.

Mi az óvodában arról beszélgetünk, hogy ha megbántjuk szüleinket, testvéreinket, barátainkat, hogyan kérjünk tőlünk bocsánatot, hogyan béküljünk ki egymással.

  

 

Szukkot – Sátoros ünnep (őszi ünnep)

 

   Őseink hajdan évente háromszor elzarándokoltak Jeruzsálembe, hogy a Szentélyben közösen tartsák meg a Tórában előírt ünnepet. Imádkoztak és hálát adtak a termésért és egyúttal emlékeztek a zsidó történelemre, az Isteni csodára.

A Szukkot elnevezés a történelmi múltat idézi, amikor őseink az Egyiptomból való kivonulás után, a 40 éves pusztai vándorlás alatt sátorban (héberül: szukko) laktak, s erkölcsi világukat a természetes környezet határozta meg. Itt szerezték meg a nomád élet maradandó élményét.

Az óvoda udvarán sátrat állítunk fel, melyet a gyerekek láncokkal, papírkivágásokkal, színezőkkel, stb. díszítenek, a bejáratot ünnepi csokor díszíti: mely a Szentföld jellegzetes növényzetének négy fajtáját képviseli (fákat, gyümölcsöket, díszcserjéket és vadon termő növényeket).

Lehetőség szerint a sátorban fogyasztják el a gyerekek a reggelit illetve az uzsonnát.

Szimchat Tóra

A sátoros ünnep végén a Tóra ünnepét tartjuk. A zsidóság egyik legkedvesebb és legszeretettebb napja. Ilyenkor a zsinagóga vidám zsibongással telik meg és a gyerekek színes apró zászlókat (melyeket az óvodában készítettünk el) lengetnek. A férfiak az összes Tórával hétszer körbejárják a templomot, s a gyerekek zászlókkal követik  őket. Az asszonyok cukrot dobnak nekik. Mindenki örül, táncol és énekel, elvégra a Tóra ünnepe ez. Az óvoda dolgozói és a családok együtt mennek zsinagógába.

 

 

Chanuka, a fény ünnepe (téli ünnep)

 

A zsinagógai esztendő egyik legkedvesebb időszakát Chanukának (Felavatás ünnepe) nevezi a hagyomány.

   Gyertyagyújtás jellemzi ezt az ünnepet a csodák, és csodás események emlékére.

I.e.167 – ben  IV. Antiochus elfoglalta Jeruzsálemet és a Szentélyben felállíttatta a görög Zeusz főisten szobrát. A Tóra törvényeit érvénytelennek nyilvánította, a zsidókat így megfosztotta szellemi és vallási életüktől.

I.e. 164 – ben Júda Makkabi és serege fényes győzelmet aratva visszafoglalta a Templomot, ezzel elérte népe függetlenségét, s újból felavatták a Szentélyt (a héber chanuka szó felavatást jelent).

 Nyolc napon keresztül olyan programokat szervezünk az óvodában, melyek kapcsolatosak ezzel az ünneppel: sütünk chanukai fánkot, készítünk Chanukiát, pörgettyűt, ajándékot a szülőknek és egymásnak és téli koncertet is szervezünk.

A gyerekek egyszerűbb ünnepi dalokat tanulnak, és a tanzsinagógában felállítunk egy közös chanukiát is. Az egyes gyertyák meggyújtására minden évben felkérünk egy – egy szülőt, nagyszülőt, ezzel is emelve az ünnep fényét. A heti program teljesen nyílt, bárki bármikor belátogathat óvodánkba és részese lehet örömünknek.

 

Tu Bisvát, a fák ünnepe (tavaszi ünnep)

 

Svát hó 15 – én van a Fák Újéve, amit nálunk 15 féle gyümölcs fogyasztásával köszöntünk. A Szentföldön ilyenkor kezdenek rügyezni a fák, a gyerekek fiatal csemetéket ültetnek. Nálunk még javában áll a tél, de már a tavaszra gondolunk.

Szülők, óvónők, gyerekek együtt díszítik fel az óvodát faágakkal, színezőkkel, gyermekek által papírból készített virágokkal.

Az ünnepi asztalra egy tálban sok – sok gyümölcsöt teszünk, sok kis gyümölcsös tálat is készítünk, melyeket együtt esznek meg a gyerekek az ünnepi étkezés részeként.

 

 

Purim, örömünnep, a zsidók megmenekülésének ünnepe (tavaszi ünnep)

 

A bibliai kor legvégén keletkezett ez az örömünnep, a „ zsidó farsang”, amely a perzsa zsidóság megmenekülését örökíti meg. Magát az eseményt a Bibliai Eszter könyve írja le. A Purim sorsvetést jelent. Hámán, a király minisztere a zsidóság kiirtására törekedett. A királynál Eszter királyné járt közbe övéi érdekében eredményesen. Ennek emlékére zsinagógáinkban felolvassák hagyományos dallammal a tekercs formájú könyvből (Megilla) Eszter könyvét. Érdekes ünnepi szokás a sláhmonesz (jiddis szó: ajándékok, rendszerint sütemény küldése).

Az egész napra jellemző vidámságot purimi játékok színesítik, jelmezes ünnepséget, bált rendezünk ilyenkor.

 

 

 

Pészach, Izrael Egyiptomból való kivonulásának ünnepe (tavaszi ünnep)

 

A csodás Egyiptomi kivonulás és megszabadulás emlékünnepe, amelyet 8 napon át tartunk.

Az ünnep nevei egyben jelentőségét is fémjelzik:

  1. „Elkerülés ünnepe”, mert a Tóra szerint a csapás elkerülte a zsidó házakat
  2. „Kovásztalan kenyér ünnepe”, mert emlékezünk arra a történelmi eseményre, amikor őseink sietve hagyták el Egyiptomot és nem volt elég idő a tészta megkelésére. Maga  a „macó” szó kovásztalan kenyeret jelent, csak ezt esszük 8 napon keresztül
  3. „Szabadságunk ünnepe”, mert évszázadokon keresztül rabszolgaságban szenvedtek őseink Egyiptomban, de Mózes a tömeg élére állva kivezette az embereket a szolgaságból. Ez az esemény mélyen belevésődött a közösségi emlékezetbe, a családi és templomi életbe egyaránt.

 Készülődéskor elmeséljük a gyerekeknek ezt a történelmi eseményt és kitakarítjuk (kovásztalanítjuk) az óvodát. Az egész heti készülődésnek takarításnak, díszítésnak a családok is részesei. A hét fénypontja a „tanszéder”. Rabbi irányításával eljátsszuk az ünnep legfontosabb estéjét a „széder estét”. Az ehhez szükséges eszközöket a felnőttek készítik elő a gyerekek számára. Az este végén ismét ajándékozással búcsúzunk.

 

Savuot, a Tóraadás ünnepe (tavaszi ünnep)

Sziván hó 6 – ra és 7 – re virággal díszítjük zsinagógáinkat, otthonainkat, emlékezve arra, hogy a kinyilatkoztatás (a Szináj – hegyi Tóra – adás )idején virágba borult a természet. Ekkor olvassuk fel a Tízparancsolatot is.

Savuotkor tejes ételeket szoktak enni, „… mert a Tóra hasonló a tejhez. A tej táplálja a kisgyermeket, a Tóra pedig a zsidókat erősíti.”

  

 

 

A függetlenség napja – Jom Háácmáut (tavaszi ünnep)

 

Izrael Államát 1948. május 14 – én kiáltották ki, mely nap azóta az önálló Állam függetlenségének napja.

 Elmeséljük a gyerekeknek Izrael Állam létrejöttének történetét, körülményeit. A gyerekek felismerik Izrael zászlaját, és jelképét a menórát.

Ilyenkor izraeli ételeket eszünk, izraeli dalokat énekelünk. Lehetőség szerint izraeli vendégeket is hívunk, akik mesélnek az Államról mindenkinek.

 

Az ünnepléssel tehát egyrészt megérzik, másrészt megtanulják a gyerekek az egyes zsidó ünnepek jelentését és az ünneplés módját. Átélik az összetartozás érzését, amely minden zsidó ünnep közös jellemzője.

Célunk, hogy ezt az érzést a gyerekek igényeljék, és képesek legyenek egy idő után maguk is megteremteni.

 

Egyéb ünnepeink

 

Születésnapok megünneplése

 

   A születésnap a gyermek emlékezetes ünnepe. Nagyon készül rá, társai és az óvónők ajándékot készítenek a számára. Gyertyát gyújtunk, társai jókívánságokat mondanak saját szavaikkal. A már ismert dalokból, versekből az ünnepelt kívánságára előadnak néhányat. A szülők ebben partnerek, ők kisebb megvendégeléssel (tortával) készülnek az ünnepre.

 

Anyák napja

 

   Ezen a napon nagy hangsúlyt kap az anya – gyermek közötti bensőséges kapcsolat erősítése. Az ünnep előtti napokban ajándékot, meghívót készítenek, süteményt sütnek a gyerekek. A folyamatosan érkező anyukák közösen játszanak a gyermekükkel. Ezután minden gyermek egyesével bevezeti édesanyját a terembe, ahol már megterített asztal és virág várja, és felköszönti anyukáját egy dallal és egy verssel.

 

Gyermeknap, Évzáró

 

   Nevelési évünk lezárásaként vidám családi programokat szervezünk: sportvetélkedő, tánc és annak tanulása, bűvész produkció, pónilovaglás, ugrálóvár, stb. teszik színesebbé az ünnepet.

Ezen a napon elbúcsúztatjuk az iskolába készülő nagyokat is. A búcsúzók batyujukban elviszik az óvónők által írt „útravalót”.

A nap lezárása képen közösen megebédelünk a családokkal, majd nyári jókívánságokkal búcsúzunk egymástól.

 

 

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

 

Az óvoda belső kapcsolatai

 

A mindennapi együttműködés lényege, hogy az óvodapedagógusok folyamatosan , a hét minden napján konzultáljanak a gyermekek fejlődéséről és a napi eseményekről egymással, és segítő társaikkal a dajkákkal, logopédussal és fejlesztő pedagógussal egyaránt.

 

 Az óvoda kapcsolatot tart mindazon intézménnyel, amely meghatározó szerepet tölt be a gyerekek életében az óvodába lépés előtt, közben illetve után.

 

Kapcsolat a szülőkkel

 

Alapelveinkkel összhangban saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége.

Szeretnénk gyermekeink fejlesztését a szülők együttműködésével megvalósítani, melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. Ebben az együttműködésben felvállaljuk a kezdeményező szerepet. A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Sajnos gyakoribb a családban végbement funkcionális változások következtében, hogy az óvodára hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása.

   Minden gyermek felvételekor az anamnézis lap kitöltése mellett családlátogatással egészül ki a gyermek, szülő és a családi légkör megismerése.

Az újonnan érkező gyerekek számára van úgynevezett anyás beszoktatási lehetőség. Elég, ha az első napokban csak fél óra – egy óra hosszára hozzák be a gyereket, majd egy – két órára a gyerekkel maradhat az anya, apa, vagy a nagyszülő. Kérésre ebéd után is elvihetik a gyereket.

A csoportszobák ajtaja reggel és délután legyen nyitva. A gyerekek érkezési intervalluma elég hosszú. Az a gyerek akinek van lehetősége tovább aludni, ráér 8 és ½ 9 óra között érkezni. Ilyenkor a szülő bepillanthat, néhány szót válthat az óvónőkkel. Pár percre bejöhet a szobába körül nézni, játszani. Természetesen egyéb ismert kapcsolattartási formák is érvényesülnek (szülői értekezlet, fogadóóra, kirándulások, színházlátogatás).

Minden gyereknek lehet saját otthonról hozott játéka, tárgya, sőt időnként egy – egy napra az óvoda játékait is elvihetik haza.

A szülők írásban és személyesen is folyamatosan kapcsolatot tarthatnak az óvoda orvosával.

Az ünnepekre mindig közösen készülünk fel a szülőkkel, az ünnep lebonyolításában is lehetőleg minél több szülő részvételét kérjük.

Az óvónők a szülőkkel folyamatosan konzultálva kiegészítik ismereteiket a gyermekről. Az egyéni bánásmód gyakorlata minden gyermekre vonatkoztatva alapszabály. Minden gyermeknek joga van saját tempójában, sajátos módon, saját képességeit a lehető legmagasabb szintre fejleszteni az óvónők segítségével.

Az egyes gyerekek megismerése az óvónők legfontosabb feladatai közé tartozik. Cél, hogy minden gyerek adottságait felszínre hozzuk, tudatosítsuk és fejlesszük azokat. A gyerekek értékeit, netán hiányosságait nyugodtan tárjuk fel, ez segít önmaguk fejlesztésében, én tudatuk stabilizálásában, saját maguk alakításában.

 

                

 

Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal

 

   A zuglói pedagógiai szakszolgálat folyamatosan küldi az általa szervezett továbbképzéseket, melyeken óvodapedagógusaink mindig szívesen részt vesznek.

 

Kapcsolat a közművelődési intézményekkel

 

   Az óvónők rendszeresen megtervezik az ismerkedést a közeli közművelődési intézmények épületeivel, funkcióival (pl.: a közlekedés témakör megbeszélése folyamán ellátogatunk a Közlekedési Múzeumba).

Gyakran járunk színházba, bábszínházba. Az itt látott élmények feldolgozását az óvónők lehetővé teszik játékban, meghitt beszélgetésekben illetve egyéb tevékenységek során.

 

Kapcsolat az Országos Rabbiképző és Zsidó Egyetemmel

 

   Rendszeresen járnak óvodánkba hospitálni és ezáltal ismerkednek az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságaival.

 

Kapcsolat a Jaffe Zsidó Családsegítővel

 

   Az utóbbi évek során egyre gyakrabban találkozunk az elszegényedés jeleivel. Ez alól sajnos nem képeznek kivételt az óvodánkba járó családok sem. Igényeiket, problémáikat jelezzük a Családsegítőnek, mely lehetőségei szerint igyekszik segíteni a rászorulóknak.

 

 

Kapcsolat a gyermekorvossal, védőnővel

 

   Alkalmanként ellátogat hozzánk a doktor néni, aki a szülők illetve az óvónők kérésére megvizsgálja az adott gyermeket. Gyermek felvételnél minden új gyermeknek felméri egészségi állapotát.

 

Kapcsolat a Scheiber iskolával

 

   Gyermekeink nagy része zsidó intézménybe megy tovább tanulni. Az ott dolgozó tanítók ellátogatnak óvodánkba, megismerkednek a majd hozzájuk kerülő gyermekekkel.

Az iskolával való kapcsolattartás célja  az óvoda – iskola átmenet megkönnyítése.

Formái:

  1. 6 – 7 – 8 éves gyerekek látogatása az iskolába az óvónővel
  2. Iskolai szervezésű programokon való részvétel (pl.:sportnap)
  3. Szakmai tapasztalatcsere, a gyermekek fejlődésének nyomon követése

A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

 

 

 

GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN

Az óvodapedagógus alapvető feladata, hogy maximálisan biztosítsa  a gyermek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot. Úgy szervezi az óvodai környezetet – személyi és tárgyi feltételrendszert - , hogy az hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot. Az általános elvárások közül – tolerancia, nyitottság, elfogadó, segítő, támogató attitűd, szeretetteljesség, következetesség – kiemelten fontos, hogy az óvodapedagógus nevelő fejlesztő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában.

Migráns gyermekeink nevelése során biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

Hátrányos helyzetű gyermek: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította.

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – a gyermek 3 éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen és/vagy az a gyermek akit tartós nevelésbe vettek.

Veszélyeztetettség: Olyan – a gyermek, vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.

 

  Az óvodapedagógus feladata:

  1. A gyermek szociális, szociokulturális családi hátterének megismerése, szükség szerint környezettanulmány végzése
  2. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek
  3. Hátrányos és halmozottan hátrányos  helyzetben lévő gyermek differenciált nevelése, fejlesztése ( felzárkóztatás, tehetséggondozás)
  4. A rendszeres óvodába járás figyelemmel kisérése, szükség esetén a hiányzás jelzése a gyermekvédelmi felelősnek

 

A gyermekvédelmi felelős feladata:

  1. Az intézményben folyó gyermekvédelmi tevékenység koordinálása

- dokumentáció vezetése

          - Az óvodapedagógusok jelzése alapján táblázat készítése, melyben jelzi a

           hátrányos helyzet, veszélyeztetettség okait

  1. Nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermek nevét, születési idejét, lakcímét és az intézkedésre tett javaslatot.
  2. A felmerülő gyermekvédelmi esetekről azonnal tájékoztatja az intézményvezetőt, illetve a helyettesét, kéri intézkedésüket
  3. A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítésének lehetőségeiről való tájékoztatás (igényelhető segélyek, Jaffe Zsidó Családsegítővel való kapcsolatfelvétel)
  4. Közérdekű információkról a szülők tájékoztatása szóban, faliújságon
  5. Gyermekvédelmi Szolgálattal való kapcsolattartás

 

Az óvodavezető feladata:

  1. A hátrányok leküzdéséért folyamatos kapcsolattartás a Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Gyámhivatallal, orvossal, védőnővel és szakszolgálatokkal
  2. Bizalomelvű kapcsolatok kiépítése a családokkal
  3. A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzá igazítása
  4. A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása, gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten
  5. A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítésének lehetőségeiről való tájékoztatás (igényelhető segélyek, Jaffe Zsidó Családsegítővel való kapcsolatfelvétel)
  6. Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása
  7. Étkezési, és egyéb kedvezmények meghatározása a törvény és az önkormányzati rendeleteknek megfelelően, ezek dokumentálása.

 

MÉG EGY DOLOGRÓL RÖVIDEN

 

Jövő?

A jövőt számunkra ma már a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium jelenti.

Talán mindkét intézmény koncepcióját tükrözi Mészáros István: Kis magyar neveléstan a rendszerváltás idejére című könyvének egyik fő gondolata, miszerint „európaiságunk mértéke a zsidó – keresztény erkölcsi értékek visszahozása életünkbe”.

Ennek tükrében válik egyik legfontosabb feladatunkká a hagyományok ápolása, hiszen óvodánk egyéni ízét adhatja az összetartozás érzésének megerősítése. A gyerekek kézen fogása, ahogy a család átadja az óvodának, majd kézen fogva mi óvónénik kísérjük, de még a tanító néni is ott marad mellette egy ideig a tanárok, a komoly tudományok birodalmában is. Mindennél fontosabb a kézen fogás, hogy ne úgy éljék meg a 6 – 7 évesek az iskolakezdést, hogy világuk felfordult, már senki sem játszik velük. A hagyomány, az énekek, a tánc, a rajz, a dramatizálás végigvonul és egységet alkot az óvodától egészen a felsőbb osztályokig.

 

EZT SOHA NE FELEJTSÜK EL!

 

 

   Az óvodás gyermek védtelen, nem tudja magát megvédeni, csak szülei és óvónői által. A Magyar Köztársaság 1991. október 7 – én csatlakozott az ENSZ által elfogadott „Egyezmény a gyermekek jogairól” szóló egyezményhez (az Óvodai nevelés országos alapprogramja a bevezetőben hivatkozik e dokumentumra).

Az egyezmény biztos alapot nyújt olyan társadalmi törekvésekhez, amelyek a társadalmi felemelkedés szolgálatában a gyermek mindenek felett álló érdekét kívánja érvényesíteni.

„ A gyermekkor évei azok az esztendők, amikor a szív legérzékenyebb és legformálhatóbb. Amit oda elültettek, azt aligha lehet valaha is kipusztítani.”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legitimációs záradék

 

 

Az óvoda helyi nevelési programját készítette: Az óvoda nevelőtestülete

 

 

Dátum:                                                                        ………………………………                               

                                                                                                óvodavezető aláírása

 

 

Az óvodában működő szülői szervezet a helyi nevelési programban foglaltakkal kapcsolatosan - jogszabályban meghatározott jogaival élve - véleményt alkotott. (Jegyzőkönyv mellékelve)

 

 

Dátum:                                                                              ………………………………

                                                                                          szülői szervezet elnökének aláírása

 

 

Az óvoda nevelőtestülete a módosított helyi nevelési programot az X/2010. (hó. nap) számú határozatával elfogadta.

(Jegyzőkönyv mellékelve)

 

Dátum: ……………………………..

                                                                                                                          a nevelőtestület nevében

                                                                                                                                                                    

 

A ………………………………………. Óvoda  helyi nevelési  programját véleményezte:

 

Dátum:                                                                                      ……………………………...

szakértő neve, aláírása

 

A  Budapesti Zsidó Hitközség, mint fenntartó a módosított helyi nevelési programot elfogadta.

 

 

Dátum:                                                                                       ……………………………….

                                                                                                                     a fenntartó

IRODALOMJEGYZÉK

 

 

  1. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – Közösségek

     Bp. TANUK, 1992. 119. P.129 p.

 

2)  Szebenyi Péter: Hogyan készítsünk helyi tantervet?

           Miskolc B.A.Z. megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, 1993. 12.P

           (3)

   

     3)  Pöcze Gábor – Trencsényi László: Pedagógiai program – Hogyan?

           Bp. Országos Közoktatási Intézet, 1969. 1 – 139 p.

 

     4)  Mihály Ottó: Nevelésfilozófia és pedagógiai célelmélet

          Bp. Akadémiai K. 1974. 224.p. (2)

 

    5)  Az Óvodai nevelés országos alapprogramja

         

    6)   A tantervelmélet forrásai

           Tantervi változások a magyarországi zsidó iskolákban (1780 – 1990)

           Országos Közoktatási Intézet, 1995.

 

  1. Mészáros István: Kis magyar neveléstan a rendszerváltás idejére.

 

8)   Hoffmann Rózsa: Az iskolaigazgató

         Bp. DCF kiadó, 1994. 34 – 35 p.

 

 

   9)   Pereszlényi Éva: Az óvodák szakmai fejlesztése

         Bp. Budapesti Tanítóképző Főiskola, 1994.

 

  10)   Egyezmény a gyermekek jogairól

        Bp. Egyesült Nemzetek – UNICEF 1992.

 

11)Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan?

 

12) 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról 

 

13)Naftali Kraus: Az ősi forrás (Fórum Rt. Könyvkiadó)

 

14) Halljad Izrael (A zsidó vallás alapjai) ( Alef Kiadó)

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó dokumentum:

 Legitimációs_záradék.pdf letöltése

 UGRÁS FEL